Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

káptalan felszólítására sem hajlandók kiadni az őket közösen illető Wyfalu birtokból az ország szokása szerint neki járó részt. Mivel Márton mester állandó szolgálatában lévén elfoglalva, az osztállyal nem tud törődni, levele vétele után kiszállva Wyfalu és Bassan birtokok területére a nyitrai káptalan bizonysága jelenlétében adassa ki Wyfalu birtokból az őt megillető részt, Márton mester Bassan nevű birtokából pedig az Andrásnak és Jánosnak járót. Minderről a nyitrai káptalan tegyen jelentést. A nyitrai kápt. 1413. dec. 13-i okl.-ből (1401), amely szerint a király kisebb és új pecsétjével megerősítve ad propriam commissionem került kiadásra. DL 95677. (Rudnay cs.) - (M.) 1218 Okt. 23. (in Vysegrad, 39. die oct. nat. Virg.) Rozgon-i Simon országbíró a pozsonyi káptalanhoz. A claustrum Beaté Virginis de Veteri Buda apácáinak panaszára megtartott vizsgálat igazolta, hogy Kondoros/Kondorus-i Sebestyén fia: Benedek fiai: Imre és Miklós a múlt évben Szt. János evangélista napján (dec. 27.) éjjel rátörtek Wyfalu nevű birtokukra, és ott Lőrinc fiát: Istvánt, Péter fiát: Istvánt és Albertet megverték, három nyíllövéssel megsebesítették; egy erdőrészt, szántókat és egy halastavat elfoglaltak, és azokat ma is használják. Bár a király utasítására jelenléte elé a káptalan megidézte az alpereseket, azok nem jelentek meg, sőt távol maradtak a második idézésre is. Harmadszor is idézze meg őket megjelenés és tizennyolc márka bírság megfizetése végett Szt. György (1414. ápr. 24.) nyolcadára. Papíron, zárlatán pecsét töredékével. DL 10130. (Acta eccl. ord. et mon., Poson. 23-11.) - (M.) 1219 Okt. 23. (f. II. a. Simonis et Iude) [A csanádi káptalan Branda] bíboros, pápai legátushoz, a veszprémi [egyház administrator]-ához. Kérdésére azt válaszolják, hogy prepositus [ecclesie] nostre de proventibus capituli nostri habét maiorem [quotam . .. ] tertiam(!) nonis bladorum et agnellorum, necnon terrag[ium utp]uta de singulis nostris iobagionibus dumtaxat [...] nostra Chanadiensi annuatim per octo d[enarios] provenientibus. De nonalibus autem et aliis quibusvis proventibus [tam consuetis], quam inconsuetis ratione prepositure nullám quotam duplám vei simplam, si non fuerit canonicus, habét, sed si canonicus fuerit, portionem habét tantam, quantam canonicus unus. Hiányos papíron, zárlatán pecsét nyomával. Veszprémi püspöki lt., Epp. litt. mancae 49-24. (DF 287838.) 1220 Okt. 23. A somogyi konvent jelentése Somogy megyének 1413. október 21-én kelt megkeresésére (1212) a vizsgálat elvégzéséről. - SMM 17 (1986) 37/24, reg. (DL 10129 - Acta Paulinorum, Szakácsi 1-14.) 1221 Okt. 23. (Albe, f. II. p. undecim mii. virg.) Vassan-i Imre mester és Themes-i Miklós Fejér megye alispánjai és a szolgabírák igazolják, hogy ítéletük értelmében Fanch-i Balázs, Péter fia: Pál és Miklós fia: Gergely megesküdött arra, hogy jobbágyuk nem verte meg Domokos fiát: Györgyöt. Papíron, zárlatán pecséttel. Seilern cs. lt. 4-138. (DF 249186.) - Fejér X/5. 454, reg. 1222 Okt. 23. Sala. Közjegyzők előtt Zs. jelenlétében Ottobonus, mindkét jog doktora, pápai protonotárius, Zs. tanácsosa és János esztergom-szentistváni prépost római birodalmi alkancellár kiveszik Visconti Fülöp Mária megbízottjaitól az esküt, amely szerint uruk hűséget fogad Zs.-nak, őt kétezer lovassal szolgálja, várait és városait megnyitja előtte. - Finke: Forschungen 311. (Frankfurt lt.) - Archiv f. Urk. forsch. XII (1932) 162, reg. (Vatikáni kt., Cod. Palát. Lat. 701 - DF 287745 - fol. 198b.) - (M.)