Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

(júl. 1.) Zaruas birtok, majd Kethkuthtenteleke birtokra kiszállva hajtsa végre az iktatásokat, és minderről Szt. Jakab nyolcadára (aug. 1.) tegyen jelentést. Ekkor Dávid mester bemutatta a boszniai káptalan 1413. júl. 16-i oklevelét (868). Mivel ebből kitűnik, hogy ítélete alapján az iktatás megtörtént, Zaruas birtokot Dávid mesternek hagyja örök birtoklásra. Zs. 1421. máj. 4-i okl.-ből. DL 87956. (Esterházy cs. lt., Repositorium 43-A-19.) - (M.) 1069 Szept. 9. (in Vissegrad, 40. die oct. Iacobi) Garai Miklós nádor előtt Dudar-i Desew fia: Vinchlo, akit Mihály fia: István ellenében rágalmazás miatt elmarasztalt és megbilincseltetett, szabadon bocsátása után - testvérei: Antal és Dénes nevében is más részről Ugrin fia: Mihály fia: fenti István, anyja: Klára, Sykator-i András fia: György, fiai: Péter és György, Chakberen-i Benedek fia: János, fia: Miklós, Dudar-i Péter fia: Tamás fogott bírák közbenjárására egyezségre lépnek. Tart. átírva Garai Miklós nádor 1417. febr. 25-i okl.-ben. DL 1630. (NRA 1518-13.) - (M.) 1070 Szept. 9. (in Vissegrad, 40. die oct. Iacobi) Rozgon-i Simon országbíró perhalasztó levele. Erdewthelek-i Pelbárt a felesége: Anna nevében Szt. Jakab (júl. 25.) nyolcadán előadta, hogy feleségének atyja Gwtha-i Miklós, anyja pedig Lengeld-i Márton fia: János leányának: Baga-nak leánya: Erzsébet, mivel pedig feleségének anyját Lengeld-i Márton fia: István leányával: Katha-val és ezen Márton fia: Tamás leányával: Kachyna-val, Márton fia: fenti János leányával: Ilonával együtt Lajos király István esztergomi őrkanonok, György egri éneklőkanonok és Imre frater pálos rendi szerzetes összes birtokjogaiban fiúsította, őt pedig Lengéid, Bathon és Fanchal birtokokból rész illeti meg, ezt természetben kéri Lengeld-i Kilián fia: Péter fiaitól: Miklóstól és Istvántól, Pál fiától: Istvántól és Vereb-i Péter vajda fiától: Páltól. Vele szemben az alperesek azt állították, hogy a fiúsított Erzsébet nem Gwtha-i Miklós anyja (helyesen: anyósa), mert azt az Erzsébetet [P]anithreuew-i Andráshoz adták férjhez és gyermekek nélkül halt el, következőleg a felperesnek nem jár a birtokukból semmiféle rész. Egyszersmind bemutatták Lajos király 1371. szept. 22-én Budán kelt oklevelét, amely szerint a király Miklós föesperes, egri vikárius kérésére, László opuliai herceg nádor és Mihály egri püspök közbenjárására Lengeld-i Márton fia: István leányát: Katha-t ezen Márton fia: Tamás leányát: Kachyna-t, ezen Márton fia: János leányát: Ilonát és Lengeld-i Márton fia: János leánya: Baga leányát: Erzsébetet, mint István esztergomi őrkanonok, György egri éneklőkanonok és Imre frater pálos szerzetes nővéreinek leszármazottait - mivel maguk felvették a papi rendet és öltözéket, továbbá rokonságuk többi leszármazói is kihaltak, birtokaik pedig a királyra háramlanának - fiúsítja a Hevesújvár megyei Lengéid és Bathon nevű birtokaikban és egyéb birtokjogaikban. Amikor ítéletet akart mondani, Iwan-i Pál fia: István és Fülöp fia: László előadták, hogy Lajos királynak nem volt joga a fiúsításra, mivel ők Mártonnal - György éneklőkanonok, István őrkanonok és Imre frater pálos szerzetes atyjával - közös őstől származnak, amennyiben István a Bothk fia: Marsa fia: Lőrinc fia: Chamaz fia: János fiának: Pálnak a fia, László pedig Chamaz fia: Marsa fiának: Fülöpnek a fia; Katha, Kachyna és Ilona - Tamás, István és János leányai - annak a György éneklőkanonoknak, István őrkanonoknak és Imre frater-nek a nővérei, akik a fenti Bothk fia: Tamás fia: Márton fiai; és iuxta regni consuetudinem beleavatkozva a perbe