Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

bemutatása után a felperes kérte, hogy mivel Kápolna birtok fele Vrkon-é volt, Kapolna-i Jakab pedig Vrkon utóda, Kapolna-i adja ki neki a leánynegyedet, amire az alperes azt felelte, hogy ö ugyan Vrkon utóda, azonban a felperes nagyanyja nem volt Vrkon leánya, az vele semmiféle rokonságban nem állott, a felperes sem rokona, s így nem köteles leánynegyedet adni. Mivel a felek mindegyike kész volt állítását veridice attestationi vicinorum et commetaneorum nobiliumque suorum conprovincialium per formám communis inquisitionis fiende alá bocsátani, elrendelte, Kápolna birtok szomszédai és Gömör megye nemesei körében közös tanúvallatás tartását arra vonatkozólag, hogy Erzsébet Vrkon leánya volt-e és hogy Erzsébetnek a Kápolna birtok feléből járó leánynegyed megilleti-e a felperest vagy pedig Erzsébet, a felperes dédanyja nem volt Vrkon leánya, az alperessel nem állott rokonságban és így attól leánynegyedet nem igényelhet. A jászói konventnek a tanúk vallomását tartalmazó oklevele bemutatására a mostani böjtközép (márc. 29.) nyolcadán került sor. Mivel a közös tanúvallatás alkalmával plena veritas recipi non valuisse, a felperes perdöntő párbajt ajánlott fel, s ezt az alperes elfogadta, elrendeli, hogy a jelen oklevél kelte hatvankettedik napján, vagyis Szt. Péter és Pál nyolcadik napján (júl. 6.), csütörtöki napon Visegrad-on alkalmas és szokott helyen a felek vagy bajvívóik küzdjenek meg egymással, mégpedig a felperes arra vonatkozólag, hogy Vrkon leánya: Erzsébet Kápolna fél birtokból járó leánynegyede megilleti őt és hogy dédanyja: Erzsébet Vrkon leánya volt, az alperes pedig arra, hogy ez az Erzsébet nem volt Vrkon leánya, Orros Jakabbal és általa fiával: Jánossal rokonságban nem állott és a felperes sem rokona annak, következőleg Kápolna félbirtokból az ő részéről leánynegyed a felperesnek nem jár. A feleknek vagy bajvívóiknak in armis militaribus, tentoriis eorum erectis, equis ascensis kell megküzdeniük és hogy a bajviadal ne húzódjék el ad crepusculum, elrendeli, hogy a viadalt az esti harangzúgás előtt tartsák meg. Garai Miklós nádor 1424. jún. 5-i okl.-ből. DL 11460. (NRA 1549-12.) - (M.) Máj. 6. (in Vissegrad, 32. die oct. medii quadragesime) Garai Miklós nádor a jászói konventhez. 1411. Keresztelő Szt. János nyolcadán Rozgon-i Simon országbíró előtt, aki unacum regni nobilibus ítélkezett, Zuhafeu-i Sebestyén mester a felesége: Ilona nevében bemutatta az egri káptalan 1388-i jelentését és Bubek Imre volt országbíró ugyanaz évben kelt halasztó oklevelét, amelyek szerint Ilona testvérét, Zuhafeu-i Péter fiát: Mihályt hamvazószerda nyolcadának tizenötödik napjára a király elé idézték Warkon-i Aba fia: Péter felesége: Anna ellenében, mert ellentmondott, amikor az utóbbit be akarták iktatni Zwhafew birtok felébe. Szt. György nyolcadán azonban - amikorra a pert halasztották - Anna asszony, akit hat márka bírság kifizetésére is köteleztek, nem jelent meg, s ezért in alio iudicio regali s a ki nem fizetett bírság kétszeresében elmarasztalták. Ezután Sebestyén mester kérte, hogy felesége - akinek testvére, Mihály közben elhunyt - perbe hívhassa Anna asszonyt, valamint leányát, Thamasfalua-i Albert özvegyét, mert jóllehet semmi sem jár nekik Zuhafeu birtokból, annak nyolcadrészét in locis sessionalibus elfoglalták. Minthogy kérése iuri consona fore apparuisset, az országbíró utasította az egri káptalant, hogy Szt. Mihály nyolcadára idézze a király elé Annát és leányát, az előbbit tizennyolc márka bírság kifizetésére is kötelezve. Szt. Jakab nyolcadán, amikorra a pert halasztották, az alperesek nem