Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

gyed miatt folyó perben elmarasztalták, előtte és ülnökei: Bereck prépost, Péter bacalaureus(!) és Chipo Pál kanonok, Gyarmath-i Balázs fia: Miklós, Pasthoh-i János fia: Miklós, Berzeuiche-i Herleh és Vgra-i Tamás nemesek előtt mediante estimatione per dictos nostros assessores facta kifizette iuxta regni consuetudinem, nyugtatja őt, Varkon-inak pedig örök hallgatást parancsol. Papíron, a szöveg alatt gyűrűspecsét töredékével. DL 10062. (NRA 179-1.) - (M.) 518 Máj. 2. (in Wissegrad, f. III. a. apar. Michaelis) Zs. a vasvári káptalanhoz. Zeleste-i Jakab fia: István fia: Tibold panaszára, amely szerint az említett Jakab fia: János özvegye Dorottya és leánya, Saagh-i István fia: András felesége többszöri felszólítására sem vették át tőle János Zelesthe/Zeleste birtokban lévő részéből iuxta regni consuetudinem nekik járó hitbért, jegyajándékot és leánynegyedet, s a birtokrészt sokszori tiltakozása ellenére kezükön tartják, szólítsa föl az asszonyokat verbo nostre maiestatis, hogy a birtokrészt a hitbér, jegy ajándék és leánynegyed megfizetése fejében adják át a panaszosnak, s ha ezt megtagadják, tiltsa el őket annak megtartásától és használatától. A vasvári kápt. 1413. júl. 8-i okl.-ből, amely szerint kiküldötte: István mester őrkanonok és Almasaly/ Almasalya-i Horwath Péter királyi ember eltiltotta az asszonyokat a birtokrész használatától lege regni vestri requirente, miután ők se in premissis iudicem astare asserentes a felszólításnak nem engedelmeskedtek. DL 43210. (Múz. törzsanyag 1412-95.) 519 Máj. 2. (in Vissegrad, 28. die oct. medii quadragesime) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Peren-i Imre mester perbe idézte Korytian-i Miklós fiát: Imrét, mivel ellentmondott Nyaragh birtok meghatárolásakor. A múlt évi Szt. György nyolcadán Korytian-i azzal indokolta ellentmondását, hogy Peren-i Korytian birtokból egy nagy darab földet elfoglalva Nyaragh birtokhoz próbált csatolni, és bejelentette, hogy Korytian birtokról van határlevele, amelyet későbbi tárgyaláson kész bemutatni. Erre vízkereszt (1413. jan. 6.) nyolcadán került sor, amikor Korytian-i előterjesztette IV. László 1280. márc. 5-i oklevelét (Reg. Arp. 3036), amely szerint a király Pál fiainak adja az utód nélkül elhalt Bosk-nak Boskfelde nevű birtokát. - A felperes a következő két oklevelet mutatta be: 1. 1299. Loránd nádor előtt Korytian-i Pál fiai visszaadják Miklós comes fia: Miklósnak a vitás Boskfelde-t, a határt pedig megállapítják (Wenzel XII. 635). - 2. 1381. júl. 15. Kaza. Garai Miklós nádor előtt a Vadaz-iak eltiltják Korytian-i Istvánt és Jánost Boskfelde nevű földterületük elfoglalásától és használatától. - Az oklevelek bemutatása után a felek ítéletet kértek. ítéletében megállapította, hogy Korytian-i Imrét a Boskfelde nevű föld, bár a magáénak állította, nem illeti meg, mivel azt megszerzői Loránd nádor előtt átengedték Miklós fia: Miklósnak. Mivel azonban birtokok határainak megjárása nélkül a felek között végleges ítéletet nem tudott mondani, felkérte az egri káptalant, hogy böjtközép tizenötödik napján (ápr. 12.) határozza meg először a felperes Nyaragh birtokának határát ugyanannak kijelölése szerint a Loránd nádor oklevelében foglalt határjelek alapján Korythian birtok felől, és ha az alperes nem mond ellent, iktassa be őt Nyaragh birtokába Boskfelde földdel együtt; ha azonban ellentmondana, akkor Korytian birtokot határolja meg Nyaragh felől az alperes kijelölése szerint szintén Roland nádor oklevele alapján. A két fél határkijelölése után az esetleges vitás földterületet, tekintetbe véve minőségét, nagyságát és hozamát regni lege requirente becsülje meg, vegye tekintetbe