Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
kon lévő birtokrészekbe és a Leyanuar-on szedni szokott révvám részébe, valamint az itteni malom birtokába. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt., Intr. et stat. A-36. (DF 210955.) - (M.) 318 Márc. 19. (dom. a. annun.) A váci káptalan előtt Zewchy-i Benedek leánya: Chew-i András fia: János felesége: Margit - gyermekei: Miklós, Péter, László és Ilona nevében is - elismeri, hogy fogott bírák közbenjárására Paloch-i Máté mester és testvérei: Imre és György szepesi prépost megadták az apja Heves megyei Zewchy, Fayzad, Eched és Rede, valamint Nógrád megyei Cheche birtokából a neki járó leánynegyedet s az anyjának: Mártának járó hitbért és jegyajándékot, amelyekért korábban pert folytatott Máté mesterrel. Méltóságsor. Hártyán, függőpecséttel. DL 10052. (NRA 792-11.) 319 Márc. 19. (in Reminisscere) Conventus monasterii Waradiensis de sub pede Montis Ferrei, elismervén néhai Imre bíró fia: János diák (prov.) civis noster Waradiensis szolgálatait, amelyeket ifjúságától fogva in uniyersis nostris et eiusdem nostri monasterii expeditionibus validis et variis, negotiorum etiam diversorum civium ac iobagionum nostrorum ac eundem(!) nostrum monasterium pertinentium prosperis et adversis processibus teljesített cum suis avis et prothavis ac proximis et complicibus, és amelyeket suo modo exprimere longum esset et presentibus insere(!) tediosum, ad memóriám tamen futurorum de universalibus ad particularia et de specialibus ad singularia descendendo et multa ad pauca ac longa ad brevia, necnon modica succinte(!) restringendo. Mégis szükséges megemlíteni, hogy amikor civitas Waradiensis ex opere quorundam irreproborum tűz martaléka lett, és quoddam magnum pallatium prefati Iohannis litterati in angulo ecclesie Beati Petri apostoli a parte aquilonari existens leégve sok éven át elpusztultán állott a monostor és a város csúfjára, János diák atyja: Imre rengeteg fáradsággal és költséggel újjáépíttette. Azonban csakhamar, amikor a város per quosdam perfidos homines másodszor is leégett, az újonnan épített ház ismét elpusztult, és húsz évig pusztán állott mindenki szeme láttára, leomlott gerendázattal és épületeivel, a kúriával együtt egészen János diák kúriájáig terjedően. Ozora-i Pipo temesi ispán (magn.), a monostor gubernátora látva a pallatium elpusztulását, testvére: az apát nevében ígéretet tett, hogy János diákot az újjáépítésben segíteni fogja, és a monostornak is külön megbízottjával meghagyta, hogy tehetsége szerint nyújtson támogatást. Ezért most habito unanimi consilio et generáli nostro tractatu prius in capitulo nostro superinde diutius deliberato a palatium-ot tartozékaival együtt, utputa orto a parte aquilonari ac curia a parte orientali usque aliam sessionem seu curiam ipsius Iohannis litterati és az abban lakókat hatvan évre mentesíti minden collecta alól, az építkezéshez pedig elengedi a tizedet és kilencedet ugyancsak hatvan évre János diák két helyen fekvő szőlői után, quarum una supra propriam portionem nostram in dicta civitate Pechwaradiensi a parte aquilonari penes viam magnam, per quam itur ad Zenthlazlo a parte occidentis habitam, alia vero a parte dicti occidentali prefate civitatis nostre Waradiensis iuxta vineas Mychaelis filii Benedicti, Ladislai sartoris, Georgi(!) plebani ecclesie omnium sanctorum, Moor sutoris, Elye Symonis, Stephani carnificis et Iohannis Fonag dicti civium nostrorum fekszik. Ez a mentesség oly teljes, hogy még abban az esetben is, ha a