A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
2. BALOLDALI ALTERNATÍVA EGYESÜLÉS (BAL) 1988 szeptemberében kezdték meg szervezését fiatal kutatók, politológusok, filozófusok a baloldali hagyományok feltárására és ápolására. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ráday utcai kollégiumában szeptember 28-án jelentették be egyesületalakítási szándékukat és ismertették felhívásukat, amely szerint az egyesülés célja „egy önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus és szocialista társadalom lehetőségeinek keresése". Az Alkotmány alapján és a törvényes államrend keretein belül szerveződő egyesület, egyaránt nyitott a munkások és az értelmiségiek előtt. Országos fórumként kíván tevékenykedni, vitákat szervezni, elméleti, társadalmi, politikai kérdésekben állást foglalni. Elhatárolja magát mind a neosztalinizmustól, mind a neokonzervativizmustól. 1989. február 11-én — az alakuló ülésen — fogadták el (a közös gondolkodással, programvitasorozattal kidolgozott) platformjukat. A „VÁLASZTÓÚTON" című tanulmánykötet a BAL-hoz szellemileg közel álló írásokat gyűjtötte össze. A „Kritika" 1988. decemberi és 1989. januári számaiban adott tág teret tevékenységük, felfogásuk alakulásának megismeréséhez. Az előkészítő bizottság tagjai: Bíró Zoltán, Drucker György, Feitl István, Z. Karvalics László, Krausz Tamás, Lenkei Gábor, Márkus Péter, Nagy Mihály, Tütő László, Vajda János. 3. DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM 1989. június 7-én előkészítő ülésen tanácskoztak Budapesten a BKV Szabó Pál Művelődési Házában értelmiségiek, vezető politikusok és magas beosztású állami tisztségviselők. Felhívást adtak ki egy pártoktól független, a magyarországi reformokat integrálni kívánó mozgalom életre hívásáról. Pozsgay Imre tartott vitaindító előadást. A mozgalom 1989. szeptember 16-án tartotta alakuló közgyűlését a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Gazsó Ferenc szociológus bevezetőjében hangsúlyozta: ,,ez a mozgalom olyan történelmi időszakban bont zászlót, amikor a magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. A négy évtizede kialakult politikai rendszer kétséget kizáróan bizonyította életképtelenségét, és azt, hogy hazánkban megérlelődött a rendszerváltás szükségessége. A fordulat azonban még nem következett be. Ez a mozgalom ezt a társadalmi változást kívánja elősegíteni, és együttműködésre törekszik azokkal az erőkkel, amelyek elkötelezettjei a demokratikus államépítésnek." A vitát követően a mozgalom kimondta megalakulását, majd a résztvevők közfelkiáltással választották ideiglenes elnökké Pozsgay Imrét, főtitkárrá Gazsó Ferencet, az elnökség tagjaivá Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Vígh Károlyt. 4. DUNA KÖR 1984-ben hozta létre értelmiségiek kis csoportja. Megjelentették a Duna Kör Hírei című, nem engedélyezett magánkiadású (szamizdat) tájékoztatójukat, hogy minél szélesebb körrel ismertethessék meg aggályaikat a Visegrád—Nagymaros Vízlépcsőrendszer építésének környezeti ártalmairól, és követelték a terv teljes és nyilvános szakmai felülvizsgálatát és pártatlan ellenőrzését. 1986. február 8-án — az osztrák természetvédőkkel közösen szervezett — ismeretterjesztő sétát a rendőrség szétoszlatta. Azóta — más alternatív csoportokkal együtt — folytatta kampányát a vízlépcsőrendszer terveinek gyökeres megváltoztatása és a Visegrád—Nagymaros erőmű teljes elhagyása érdekében: nemzetközi konferenciákat szerveztek, petíciókat, elemző és tényfeltáró anyagokat küldtek el az országgyűlési képviselőknek és több szervezetnek, élőláncot, fáklyás felvonulást szerveztek, aláírásokat gyűjtöttek. 1988. november 4. óta független országos szervezetként tevékenykedik. Tágabb célja „a bioszféra és a társadalom együttélési lehetőségeinek feltárása és ennek megvalósítása egy fenntartható világ elérésének érdekében". A kör legfőbb szerve a közgyűlés. (Az első közgyűlést 1988. december 17-én tartották a Pilvax Kávéházban.) 1905