A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

2. Fellebbviteli Bizottság (1989. június 23—24.) elnöke: Balogh Sándor, a Párttörténeti Intézet igazgatója tagjai: Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat soproni főmérnökség művezetője Fabriczki András, az MSZMP Budapest XIX. Kerületi Bizottságának első titkára Márta Ferenc, a Központi Kémiai Kutatóintézet főigazgatója Takács László, az MSZMP Vas Megyei Bizottságának első titkára Tőkei Ferenc, az MTA Nyelvtudományi Intézet, MTA Orientalisztikai Munkaközösség vezetője Vajda György, a Villamosenergiaipari Kutatóintézet igazgatója 3. Szervezési és Technikai Bizottság {1989. július 28) elnöke: Iványi Pál titkára: Domonkos László, a PPO vezetőhelyettese tagjai: Bíró József PPO-csoportvezető Csikós József, a TPO helyettes vezetője Kimmel Emil, a KB Iroda helyettes vezetője Köbli Gyula, a Gazdálkodási Osztály helyettes vezetője Lengyel Sándor PPO-csoportvezető Steiner Arnold, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára Szabó Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője III. AZ MSZMP PLATFORMJAI 1. MSZMP REFORMKÖREI/REFORM-ALAPSZERVEZETEI Az MSZMP keretében működő reformkorok megalakítását Csongrád megyében kezdeményezték: 1988. november 29-én jelent meg a Csongrád megyei Hírlapban 26 fő aláírásával a „Reformköröket a pártban is!" című felhívás. A reformszárny 1989. február 18-án tartott önálló tanácskozást Budapesten. 1989. április 15-én nyilvános országos tanácskozást tartottak Kecskeméten Reform-Műhely címmel, amelyen mintegy 30 reformkör 80 képviselője vett részt. Az MSZMP-reformkÖrök 1989. május 20—21-én rendezett országos munkatanácskozásán több mint 100 reformkor 440 képviselője voltjelen. A reformkörök alapvető céljuknak vallották a politikai, a gazdasági és a társadalmi reformok gyorsítását, az MSZMP egyértelműbb megújulásának előmozdítását, a szükséges változások akadályainak, feltételeinek feltárását. A reformkörök többsége a párton belüli szellemi-politikai vitafórumként, klubszerű keretek között, nyitottan tevékenykedett. Munkájukban elsősorban fiatal értelmiségiek vettek részt, a párt- és a KlSZ-apparátusban dolgozók, újságírók és kisebb számban gazdasági vezetők, fizikai munkások. 1902