A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tési rendszerre van szükség. Átfogóan tovább kell fejleszteni a munkavállalói, munkáltatói szervezetek és a kormány közötti érdekegyeztetési tevékenység formáit, bővíteni kell tartalmát. Az MSZMP olyan érdekegyeztetési mechanizmus kidolgozását tartja szükségesnek, amelyben a mainál pontosabban elhatárolódik egymástól az érdekek ütköztetésének három szintje: a munkahelyeken; az ágazatok, szakmák és régiók szintjén; végül az országos szinten egyeztetendő kérdések köre. Ezzel elérhető, hogy a munkavállalók és munkáltatók közötti konfliktusokat azon a szinten oldják meg, ahol azok felmerülnek, hogy ne váljanak globális szembenállássá a kormány és a szakszervezetek között. Egyúttal fokozni kell az éredekegyeztetésben részt vevő partnerek kölcsönös felelősségét. A párt kezdeményezni fogja, hogy a kormány dolgozzon ki törvényt a gazdasági érdekegyeztetés jogi szabályozása céljából. Szükségesnek tartja, hogy a kialakuló vegyes gazdaság viszonyai között a munkavállalók és érdekvédelmi szevezeteik számára a Munka Törvénykönyve tulajdonformától függetlenül azonos jogokat biztosítson. 6. A gazdasági demokrácia kibontakozásának döntő eleme a tulajdon demokratizálása, a különböző tulajdonformákhoz igazodó érdekképviseleti és dolgozói részvételi rendszer. Jelenleg nincsenek meg ennek működőképes formái. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a munkahelyeken olyan dolgozói részvételi rendszer alakuljon ki, amely biztosítja a beleszólást a tulajdonnal kapcsolatos legfontosabb döntésekbe, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő vállalati stratégiai célok kialakítására [sic!]. A munkahelyeken létrejövő dolgozói tanácsok alapvető formáivá válhatnak részvételi rendszernek, mert a munkavállalók kezdeményezéseire épülő, demokratikusan megválasztott és így működő érdekegyeztető, döntési jogokkal rendelkező fórumokként működhetnek. Ösztönözzük az ezek létrehozására irányuló szakszervezeti, munkavállalói kezdeményezéseket. Az MSZMP átfogó koncepciót alakít ki a munkahelyi tanácsokra épülő dolgozói részvételi rendszerre. Ennek biztosítania kell az önszerveződés gyakorlatát, a tényleges dolgozói beleszólást, s meg kell felelnie a különböző tulajdonformák, vállalati méretek és más munkahelyi sajátosságok eltérő feltételeinek és követelményeinek. Ehhez a párt igényli a szakszervezetek kezdeményezését és észrevételeit. Az MSZMP az új parlamentben kezdeményezője kíván lenni az európai színvonalú dolgozói részvételi rendszer feltételeit biztosító törvényi szabályozásnak. 7. A párt- és a szakszervezeti mozgalom gyökeres megújulása új helyzetet eredményez az együttműködés terén. Az MSZMP tudomásul veszi a szakszervezetek politikai és szervezeti önállóságát. A pártmozgalom és a szakszervezeti mozgalom együttműködése csak a tagság érdekeiből kiindulva demokratikus kezdeményezésekkel oldható meg. Az MSZMP a jövőben a munkavállalók érdekeit a munkahelyeken szakszervezeti keretek között kívánja közvetlenül védeni. Ez képezi politikai tevékenységének egyedüli színterét a munkahelyeken, ebben testesül meg a munkahelyeken a szakszervezeti mozgalommal való stratégiai szövetség gyakorlati tartalma. Felhívjuk a párttagságot, aktív kezdeményezésekkel vegyen részt a szakszervezeti mozgalom megújításában a munkahelyeken. Az MSZMP reformelkötelezett, aktív tagsága váljon e megújulási folyamat húzóerejévé, következetesen képviselve a demokratizmus és a szolidaritás értékeit. Budapest, 1989. szeptember 22. 1880