A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

6. sz. függelék MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Grósz Károly [s. k. aláírás] mellett működő MŰVELŐDÉSPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG Látta: Ormos Mária [s. k. aláírás] KB/181. Az MSZMP művelődési programjának tézisei (Megtárgyalta és elfogadta a Politikai Intéző Bizottság 1989. szeptember 5-ei ülésén) Attól a meggyőződéstől vezettetve, hogy pártunk politikájában és szervezeti életében gyökeres for­dulat következik be; hogy végérvényesen szakítunk a sztálinista és posztsztálinista ideológiával és gya­korlattal; hogy a kialakult súlyos válságot meghaladva a jogállamiság távlatos fedezetével létrejön a társadalmi és gazdasági megújulás szilárd feltételrendszere, közreadjuk elgondolásunkat a szélesen értelmezendő kulturális, művelődési politikáról, nemzetünk fölemelkedése — a megvalósuló demok­ratikus szocializmus érdekében. Valljuk, hogy társadalmi céljainknak elidegeníthetetlen része a folytonosan korszerűsítendő okta­tás, műveltség, kulturálódás. Éneikül nincs és nem is lehet valóságos fejlődés, az életünket átható válságból való kilábalás pedig lehetetlen. Valljuk, hogy a tudás, a műveltség, a kultúra kisajátíthatatlan, hogy minden szellemi és tárgyiasult érték nemzeti és emberi közkincs, széles körű birtoklása elemi emberi jog és közösségi érdek. Tudatában vagyunk feudális, feudálkapitalista örökségünknek és a paternalista szocializmus hagya­tékának, a megtévesztő demagógiáknak, amelyek kiváltságokat teremtettek, gyakorta manipuláltak és torzítottak. Kritikusan viszonyulva a kultúra demokratizálásának négy évtizedes, ellentmondások­kal terhes, de vitathatatlan eredményeket is felmutató folyamatához, végérvényesen szakítunk azzal a gyakorlattal, amely a művelődés össznemzeti ügyét a pártpolitika monopolizált területének és esz­közének tekintette. Felelősséget érzünk a kulturális élet válságjelenségei, a műveltség hiányai miatt. Hiteles és érvé­nyes értékrendre van szükségünk, amely nem deklarációk és diktátumok eredménye, hanem a társa­dalom életének minden szintjén minőségként megnyilvánuló tudásé, műveltségé, kulturáltságé. A művelődést olyan jövőt formáló stratégiai kérdésnek tekintjük, amelyet nem lehet és nem szabad semmiféle rövid távú kényszer nyomására háttérbe szorítani, szűkkeblű, prakticista pénzügyi megfon­tolásoknak alárendelni, „maradék-elv" alapján működtetni. Az oktatás és a kultúra fejlesztésének olyan programját ajánljuk, amely — hazánk felemelkedése döntő feltételeként — a tudás, a művelt­ség, az alkotó tevékenység felértékelődését és a társadalmi fejlődésben betöltött szerepéhez méltó megbecsülését eredményezi. Tudjuk, mindez egyelőre jórészt csak szándék a valóság kényszere miatt, de hisszük, hogy reális remény mégis! Vállaljuk és képviseljük: — a magyar és az egyetemes kulturális örökség ápolását és gyarapítását; — korunk globális kérdéseinek megválaszolására, a civilizációt fenyegető veszélyek elhárítására és az önszerveződő helyi társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezéseket; — az európai baloldali és szocialista eszméket, a nemzetközi és hazai munkásmozgalom legjobb hagyományait; — a humanizmus és a különböző progresszív (népi, nemzeti; polgári) társadalmi törekvések ér­tékeit; — a kulturális demokrácia és a szellemi, ízlésbeli sokszínűség eszményét; — a művelődési autonómia és az esélyegyenlőség elvét; — a művelődéshez, oktatáshoz való állampolgári és kollektív jogok biztosítását. Céljaink megvalósításáért széles körű társadalmi összefogásra buzdítunk. Készséggel együttműkö­dünk minden olyan társadalmi erővel, támogatunk és befogadunk minden törekvést, ami a kultúra és az oktatás fejlesztését szolgálja. Valljuk az ember és táguló közössége szabadságának kölcsönös föltételezettségét. Elismerjük a sza­badság materiális biztosítékának, a természetes és mesterséges környezet emberért való harmóniája­1841

Next

/
Oldalképek
Tartalom