A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

egyenjogúságát, területi sérthetetlenségét, az erőszak tilalmát, a viták békés rendezését és a népek baráti kapcsolatainak fejlesztését. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már eddig is növelték hazánk nemzetközi tekintélyét a demokratikus, békés, biztonságos és az együttműködésnek kedvező nemzetközi viszonyok megteremtését, a bizalom megszilárdítását, az emberi jogok maradéktalan érvényesítését. Pártunkat az a felismerés vezeti, hogy a nemzeti érdek csak a nemzetközi realitások gondos mérlegelésével és az ország nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartásával érvényesíthető. 40. A szocialista értékeket megújító magyarországi haladáshoz ma több tekintetben kedvezőek a nemzetközi feltételek. A Szovjetunió az új történelmi helyzetben megújulásunk biztonságos partnere és szövetségese, minthogy maga is radikális reformot hajt végre. Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink valóban egyenjogúvá, a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztó országok önkéntes együttműködésévé fejlődnek. Ebben a megközelítésben továbbra is külpolitikai koncepciónk alapvető eleme a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Szorgalmazunk minden, az európai enyhülés megerősödését szolgáló politikai és katonai lépést. Célunk, hogy még ebben az évszázadban egyszerre váljék feleslegessé és felszámolhatóvá a NATO és a Varsói Szerződés. 41. Az MSZMP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezőén kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését, az államközi kapcsolatok mentesítését az ideológiai nézeteltérésektől. Az MSZMP időszerűnek tartja a Varsói Szerződés belső reformját, a szervezet demokratizálását, a katonai doktrína védelmi jellegének erősítését. Meggyőződése, hogy a szövetségi rendszerhez tartozás nem lehet alapja az államok belügyeibe való beavatkozásnak. 42. Európai politikánk sarkköve az államhatárok sérthetetlenségének elve, de a gazdasági határok lebontásán munkálkodunk. Gazdasági kapcsolatrendszerünk átértékelése nélkül nincs reményünk arra, hogy felzárkózzunk a világfejlődés fővonalához. A magyar gazdaság hátrányos függőségének minden oldalú felszámolására, a kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítésére törekszünk. Kívánatosnak tartjuk ezért egy igazságos nemzetközi gazdasági rend megteremtését. 43. Fokozatosan egységesülő Európát kívánunk. Magyarország fejlődése is elsősorban Európa jövőjétől függ. Földrészünk biztonsága nem támaszkodhat fegyverekre, csak a politikai, gazdasági, kulturális együttműködésre, az emberek közötti közvetlen kapcsolatokra és a bizalomra. Pártunk támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a hazánkban állomásozó szovjet csapatokat is. Kezdeményezzük, hogy államunk — erejéhez mérten — vállaljon továbbra is részt a helsinki folyamat kiteljesítéséből. Hazánk és a szomszédos országok lakossága súlyos áldozatok árán tanulhatta meg, hogy egymás ellenében csak vesztesei lehetnek a történelemnek. Pártunk ezért őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. Meggyőződése, hogy térségünkben nem az államhatárok megváltoztatása, hanem azok megnyitása szolgálja az itt élő emberek valóságos érdekeit. 44. Kötelességünk, hogy szót emeljünk az emberi jogokért, a kisebbségek egyenjogúságáért, s e jogok védelméért, teljes körű megvalósításáért Magyarországon és más országokban. Pártunk a leghatározottabban fellép a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek jogainak megsértése, erőszakos asszimilációjuk ellen. Erdélyben kívánatosnak ítéli legalább a kulturális autonómia megvalósítását és az anyanemzettel fenntartott kapcsolatok szabadságát. Mindent elkövet, hogy a hazai kisebbségek a legfejlettebb nemzetközi normáknak megfelelő kulturális autonómiát és politikai részvételi lehetőséget élvezzenek. Megkülönböztetett módon kell foglalkoznunk a cigányság problémáival, megerősítve kezdeményezéseiket saját felemelkedésükért. A magyar társadalom demokratikus megújulásának folyamatában számítunk a külföldön, szerte a világban élő magyarság tevékeny támogatására. Szorgalmazzuk, hogy kapcsolataik az anyaországgal tovább javuljanak. 45. Arra törekszünk, hogy — hazánkban és nemzetközileg egyaránt — lebontsuk a válaszfalakat a baloldal különböző áramlatai között. Készek vagyunk az egyenjogú, világnézeti korlátok nélküli együttműködésre a szocialista, szociáldemokrata, keresztényszocialista és a radikális baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Külkapcsolatainkat a kommunista és munkáspártokkal a csorbítadan önállóságra és egyenlőségre, minden részt vevő fél teljes gondolati és cselekvési szabadságára kívánjuk építeni. A szociáldemokrata tapasztalatok iránti megkülönböztetett érdeklődést nem csupán a közös hagyományok táplálják, hanem az is, hogy a szociáldemokraták nem egy országban a dolgozók életkörülményeinek jelentős javulását vívták ki. Keressük 1838