A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

B változat: — a tagság által 600 párttagonként választott teljes jogú küldöttek; — szavazati jog nélkül a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek nem választott tagjai; — tanácskozási jogú meghívottak (I., n., HL, IV. napirendi pontnál); — a kongresszus vendégei (I., n., Hl. napirendi pontnál). C változat: — a tagság által 600 párttagonként választott teljes jogú küldöttek; — az L, n. és III. napirendi pont tárgyalásán teljes joggal, a IV. napirendi pontnál tanácskozási joggal a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek nem választott tagjai; — tanácskozási jogú meghívottak (I., II., IH., IV. napirendi pontnál); — a kongresszus vendégei (L, II., ín. napirendi pontnál). m. A KONGRESSZUS SZERVEZETE 1. Kongresszusi küldöttcsoportok 1.1 A küldöttcsoportok megalakítása: Megalakításuknak az a célja, hogy elősegítsék a küldöttek kongresszusra való felkészülését, érdekeik feltárását és megfogalmazását. Segítsék tapasztalataik kicserélését és biztosítsák folyamatos tájékoztatásukat. Tartsanak kapcsolatot a kongresszus előkészítő szerveivel. Ennek révén tegyék lehetővé egyes markáns nézetkülönbségek előzetes, a kongresszusi időkeretet kímélő kezelését. Küldöttcsoportok területi alapon és a nyilvánosan működő, országos áramlatok szerint egyaránt alakulhatnak. A küldött szabadon kezdeményezheti küldöttcsoport alakítását, illetve csatlakozhat bármelyik bejelentett küldöttcsoporthoz. Csatlakozásával egyidejűleg megszűnik addigi küldöttcsoporti tagsága, mert egy küldött csak egy küldöttcsoportnak lehet a tagja. A megyei (budapesti) küldöttcsoportok a kongresszus előkészítése során a küldöttek megválasztásával létrejönnek, az áramlatok szerinti csoportok megalakítására legkésőbb szeptember 24-ig kerüljön sor. Ezzel kialakul a kongresszus alapstruktúrája. (A küldöttcsoportok megalakulását, létszámát, névsorát, vezetőjét és szóvivőit 48 órán belül a mandátumvizsgáló bizottságnak kell bejelenteni.) Küldöttcsoport legalább 50 taggal a kongresszus ideje alatt is alakítható. Létrejöttét, létszámát, névsorát, vezetőjét és szóvivőit mindennap 22.00 óráig kell bejelenteni a kongresszus elnökségének. A küldöttcsoportok létszámcsökkenés esetén is, munkaképességük alsó határáig — 5 fő —, rendelkeznek a küldöttcsoporti jogosítvánnyal. A küldöttcsoport vezetőt és szóvivőket választ. Vezetője közvetíti a kongresszus elnökségéhez a küldöttcsoport — kongresszus menetével kapcsolatos — észrevételeit, javaslatait, valamint kapcsolatot teremt az elnökség és a küldöttcsoport között. Vezeti a küldöttcsoport üléseit. A csoport felhatalmazásával állást foglalhat a nevükben. A küldöttcsoportok a tárgyalt témákkal kapcsolatos állásfoglalásaikat, javaslataikat vezetőjük vagy szóvivőik útján ismertetik a kongresszus előkészítése során, illetve a kongresszus alatt. 1.2. A küldöttcsoportok tagjai: A küldöttcsoportok a kongresszus előtt és alatt bármikor összehívhatok. Ezt vezetőjük, szóvivőik vagy tagjaik, illetve a kongresszus elnöksége kezdeményezhetik. Amennyiben a küldöttek legalább 10%-át képviselő küldöttcsoport(ok) konzultációs szünetet kér(nek), akkor az elnök maximum 20 perc időtartamú szünetet köteles elrendelni. Amennyiben kevesebben kezdeményezik, akkor az elnök erről köteles vita nélkül szavazást elrendelni. A küldöttcsoportok joga, hogy a politikai, az ügyrendi és a személyi ügyekkel kapcsolatban indítványokkal, javaslatokkal, ennek megfelelően határozatkezdeményezéssel forduljanak a kongresszushoz. Javaslataikat az elnök vitára, illetve vita nélkül szavazásra bocsátja. Kezdeményezéseit, javaslatait vezetőjük és választott szóvivőik képviselik. A küldöttcsoportok legalább 1—1 főt delegálhatnak 1740