A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

2. A területi szervezet feladata az őt létrehozó alapszervezetek információcseréjének és közös fellépéseinek, akcióinak egyeztetése, összehangolása, megszervezése, valamint az, hogy biztosítsa az alapszervezetek és az országos szervezetek közötti mformációáramlást. 3. A területi szervezet döntéseket csak saját magára nézve hoz, az őt létrehozó és fenntartó alapszervezetek (azaz a tagság) részére javaslatokat tesz. (Kivéve: ül/6, és 7. pont.) 4. A területi pártértekezlet az egy területen nyilvántartott párttagság legfőbb fóruma, melyet minimum kétévenként kell összehívni, de bármikor összehívhatja a területi pártelnökség, vagy a területi pártválasztmány, vagy a területen ténykedő párttagok legalább 10 százaléka. A területi pártértekezleten a tagságot az alapszervezetekben közvetlenül választott (delegált) küldöttek képviselik, szavazati joggal. A területi pártelnökség és a területi pártválasztmány tagjai tanácskozási joggal rendelkeznek. Minden területi pártértekezlet kötelező napirendi pontja a területi pártelnökség tagjaira vonatkozó titkos bizalmi szavazás. A területi pártértekezlet joga utolsó napirendi pontként a 3—5 tagú területi pártelnökség megválasztása. A területi pártértekezletet követő 30 napon belül kerül sor pártszavazással a területi pártelnök megválasztására (az elnökség megválasztott tagjai közül). A területi pártértekezletet követő 30 napon belül kerül sor a területi pártválasztmány tagjainak delegálására, akiket a tagság közvetlenül választ meg. A területi pártválasztmány létszámának meghatározása a területi pártértekezlet feladata. A területi pártértekezlet joga a területi pártválasztmány és a területi pártelnökség beszámoltatása, valamint az eltelt időszak gazdálkodásának értékelése. 5. A területi pártválasztmány két területi pártértekezlet közötti időszakban tartja üléseit, legalább kéthavonta. A területi pártválasztmány ülését a területi elnökség vagy a választmányi tagok 20 százaléka bármikor összehívhatja. A területi pártválasztmány ülésein a területi pártelnökség tagjai tanácskozási joggal vesznek részt. A területi pártválasztmány feladata a területi pártmunka tapasztalatainak értékelése, általános irányvonalának megvitatása, a területi pártelnökség tevékenységének ellenőrzése, irányítása. A területi pártválasztmány joga a területi pártelnökség döntéseinek felülbírálata. A területi pártválasztmány tagjai munkájukat főmunkaidőn kívül, társadalmi megbízásban végzik. 6. A területi pártelnökség folyamatosan koordinálja a terület alapszervezeteinek (azaz tagságának) munkáját, és biztosítja a tagság és az országos pártszervezetek közötti kétirányú információáramlást. A területi pártelnökség tagjai a területi pártválasztmány ülései közötti időszakokban képviselik a terület párttagságát. Gyakorolják a munkáltatói jogokat a területi pártiroda (főállású) vezetője fölött. A területi pártelnökség tagjai (a területi pártelnökség tagjai — a területi pártelnököt is beleértve) munkájukat főmunkaidőn kívül, társadalmi megbízatásban végzik. A területi pártelnök szervezi, összehangolja a területi pártelnökség tagjainak munkáját. 7. A területi pártiroda vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az iroda munkatársai fölött. A területi pártiroda vezetője és munkatársai megbízatásaikat a területi pártelnökségtől kapják. Feladatuk a területi pártelnökség és a területi pártválasztmány munkáját segítő szakpolitikai háttéranyagok előkészítése és adminisztratív teendők ellátása. Döntési és képviseleti jogaikat a területi pártelnökség szabályozza. A területi pártiroda vezetője és munkatársai a területi pártértekezleteken és a területi választmány ülésein tanácskozási joggal vesznek részt. V. A párt országos szervezetei 1. A pártkongresszus a párt legfőbb fóruma, döntései az egész pártra (a párt valamennyi tagjára) nézve kötelezőek. A pártkongresszuson a tagság által közvetlenül választással (delegálással) bejuttatott küldöttek rendelkeznek szavazati joggal. Az Országos Pártválasztmány és az országos pártelnökség tagjainak mandátuma a pártkongresszus megnyitásakor megszűnik. Ők a kongresszus tanácskozási jogú résztvevői. A pártkongresszus legalább kétévenként tanácskozik, de bármikor összehívhatja az Országos Pártelnökség, vagy az Országos Pártválaszmány, vagy a párttagság legalább 10 százaléka. A pártkongresszus feladata a párt országos programjának elfogadása, szervezeti szabályzatának — alapszabályának — elfogadása vagy módosítása, a leköszönő Országos Pártválasztmány és Országos Pártelnökség beszámoltatása, valamint az eltelt időszak gazdálkodásának értékelése. A pártkongresszus utolsó napirendi pontként megválasztja a párt Országos Elnökségét, mely 5—9 tagból áll. 1734