A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tol. Ez a legtöbb helyen titkos szavazás formájában történik meg, volt, ahol kézfeltartással, amelynek az eredménye a következő. (A küldöttcsoportok mintegy 70%-ában került sor ilyen szavazásra, hiszen volt néhány megye, terület, ahol a küldöttcsoportok még nem alakultak meg addigra.) A vélemények ebben a körben úgy oszlottak meg, hogy a küldöttek mintegy 2

/3-a azt az álláspontot támogatja, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság azon tagjai, akik az egyéni küldöttválasztás rendjében nem kerültek megválasztásra, azok szavazati jog nélküli, tanácskozási jogú küldöttként vegyenek részt, míg egy V3-a a szavazati jogú részvételt támogatta. Minden küldöttcsoportban, ahol véleménykérésre került sor, természetesnek vették, hogy mint minden egyéb ügyrenddel, státussal összefüggő ügy, végső soron ez a kérdés is a kongresszusnak a hatáskörébe tartozik. Mégis az a javaslatunk, hogy a vélemények ismeretében a Központi Bizottság ajánlja fel, hogy a küldöttnek külön nem választott tagjai, szavazati jog nélküli, tanácskozási jogú küldöttekként vegyenek részt ezen, annak a javaslatnak a szellemében, amely már az előző központi bizottsági ülésen is elhangzott. Egy másik kérdés, amely inkább magyarázatra szorul, ez a küldöttcsoporti tagság kérdése. Az előterjesztett javaslathoz képest, a jobb érthetőség kedvéért szeretném azt ajánlani, hogy valamelyest enyhítsünk a szövegen, hiszen ebben az szerepel, hogy egy küldöttcsoportnak lehet csak tagja a küldött. Ez teljesen felesleges félreértésekre ad okot, hiszen sokak számára azt sugallja, hogy különböző küldöttcsoportok munkájában ugyanaz az ember nem vehet részt, tehát, ha valaki területi küldöttcsoportban vesz részt, regisztrálja magát, akkor az nem vehet részt a platform szerintiben, és fordítva. Nem erről, hanem tulajdonképpen regisztrálásról van szó. A küldött részt vehet természetesen a területiben is [meg a platform szerintiben is, gondolom, hogy sokkal többen nem], mert azért a részvételnek vannak általában fizikai korlátai is. Ezért az a javaslatunk, arra [sic!] módosítsuk az ottani szöveget, hogy több küldöttcsoport munkájában is részt vehet, de egy küldöttcsoportban kell regisztrálnia magát, hiszen a javaslat szerint a felszólalások, az időkeretek elosztása a küldöttcsoportokra épül, és egy embernek egy helyen tudunk keretet biztosítani. A helyzet egyébként jelenleg az, hogy több platform vagy platformcsíra jelentette be azt a kezdeményezését, hogy küldöttcsoportot alakít, de egyelőre egyik sem alakult meg. Ennek végső határideje 24-e, és mint a javaslatból is látszik, a későbbiek során is van arra lehetőség, hogy ilyen küldöttcsoportok a kongresszus folyamán alakuljanak a vita menetében. Itt felmerül egy olyan kérdés, amelyet szükséges megemlíteni. Vannak olyan kísérletek, hogy szakmai tagozódás szerint jöjjenek létre küldöttcsoportok. Azt szeretnénk ajánlani a Központi Bizottságnak, hogy ezt a tagozódást — amely a platformszabadság gondolatától teljesen idegen, hiszen politikai kritériumok szerinti szerveződést jelent, mint küldöttcsoport-szervezési elvet — ne támogassa, és az Ügyrendi Bizottságban, más bizottságokban — ahol erről a kérdésről majd vita lesz — a Központi Bizottság által megbízottak ezt az álláspontot képviseljék. A politikai áttekinthetőségről volt akkor szó, amikor a platformszabadságról beszéltünk, és nem elsősorban arról, hogy a legkülönbözőbb szakmák szerint — amelyeknek a száma meghatározhatatlan — a kongresszust részekre és csoportokra bontsuk. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a küldöttek egymás között bármilyen alapon szabadon tanácskozásokat rendezhetnek, akár a kongresszus folya1667