A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Második pontként azt javaslom, fogadjuk el azt, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszát a lehetséges legteljesebb egyetértéssel, de amennyiben nyitott kérdések maradnak, akkor alternatív álláspontok fenntartásával le kell zárni. Ez a második. Harmadik pont: foglaljunk ismételten úgy állást, hogy a tárgyalások további szakaszában az MSZMP delegációja a harmadik fél [egyenjogúsága] mellett áll ki: tehát nem egyszerűen a kétoldalú párbeszédben kialakult megegyezés támogatása a feladata és a joga ennek a Harmadik Oldalnak, hanem önálló véleménynyilvánítás is, ez a harmadik pont, amiben fontos, hogy a tárgyaló delegációnk már ezt képviseli: itt meg kell vetni a lábunkat. Negyedik kérdés: fogadjuk el azt a javaslatot, amit Pozsgay Imre válaszában tett, hogy bízza meg a Központi Bizottság az Elnökséget és a Politikai Intéző Bizottságot, hogy a helyzet és a várható események konkrét mérlegelése alapján állapítsa meg az országgyűlési választások lehetséges időpontját és azután ezt a kongresszuson is vessük fel. A negyedik ponthoz tartozik az is, javasoljuk és ragaszkodjunk hozzá, hogy a köztársasági elnököt az Alkotmány módosítása alapján még ebben az évben — itt elhangzott november vége — népszavazással válasszák meg, megengedve azt, hogy a népszavazással való választás egyszeri alkalomra szóljon, az új Országgyűlés majd az új Alkotmány véglegesítésénél ettől eltérhet. Ugyanis olyan irányban, hogy ott még tárgyalni lehet, hogy a parlament válassza az 1946-os első törvénynek megfelelően: most mindenképpen előrehozott népszavazással meg kell választani. Ötödik pont: erősítsük meg azt az állásfoglalásunkat, amit a Munkásőrségről korábban hoztunk, és aminek alapján ez év tavaszán egy kormányhatározat született. Ennek elvi, politikai lényege: nem fogadjuk el azt, hogy a Munkásőrséget feloszlassák, ellenben támogatjuk azt, hogy a Munkásőrség beleolvadjon a fegyveres testületek rendszerébe. Tessék! (Közbeszólás: A KB-döntés alapján a kormánydöntés arról szól, hogy önállóan integrálódjon ...) Igen, jó kérem szépen, így pontosítsuk, hogy önálló szervezetként integrálódjon — ez a pontos kifejezés — igen rendben van. Egyébként már ma sem pártszerv, ez már megszűnt. Végül a hatodik kérdés: a tárgyalásokkal kapcsolatos hatodik témaként azt javaslom, tartsunk ki a legutóbbi központi bizottsági ülés határozata mellett az üzemi pártszervezetek dolgában, olyan értelemben: nem értünk egyet azzal, hogy törvény vagy jogszabály tiltsa az állampolgári jogokat e tekintetben, hogy üzemekben ne működhessék politikai szervezet. Ez megengedi azt, hogy önkéntesen az üzemi pártszervezetek megfelelő időben átmenjenek — azok, aki át akarnak menni — a területi szervezetekbe. Különösen tartsunk ki amellett, hogy a választások időpontjában vagy azt közvetlenül megelőzően ezt a fajta kivonulást semmiképpen sem támogatjuk, és kérjük a kormány párttag tagjait, hogy ezt az MSZMP-álláspontot képviseljék, és igyekezzenek elfogadtatni kormányjavaslatként az Országgyűlésben. Kérem, ha nem fog menni, majd akkor meglátjuk. Akkor a kormány párttag képviselői azt fogják mondani, hogy ők más döntésre jutottak ebben a kérdésben, de akkor ez a kormány- és a pártvezetés közti szakadásnak a demonstrálása lesz. Én nem helyeslem azt, hogy előre nyilatkozzunk erről. Volt egy pártálláspont, kíséreljük meg [sic!]. (Németh elvtárs: Nem mi nyilatkoztunk előre, Nyers elvtárs...) Mit kellett volna tennie az MSZMP Központi Bizottságnak? Odafordulni a kormányhoz, hogy legyenek szívesek állást foglalni, és mondják meg nekünk, hogy mi milyen állást foglaljunk. Ez így nem gyakorlatias. (Németh Miklós: Nyers 1605