A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

8. § Az Alkotmány 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Kétharmados többséggel az Országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja." 9. § Az Alkotmány 24. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(2) Határozatait az Országgyűlés általában szótöbbséggel hozza. (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához, továbbá a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 19. § (5) bekezdésében, a 19/B. § (3) bekezdésében, a 20. § (5) és (8) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében, a 32/A. § (4) bekezdésében, a 32/B. § (3) bekezdésében, a 34. §-ban, a 39. § (2) bekezdésében, a 40/A. § (1)—(2) bekezdésében, a40/B. § (4) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 53. § (3) bekezdésében és a 71. § (3) bekezdésében említett alkotmányerejű törvények megalkotásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges." Megjegyzés: Az EKA az alkotmányerejű törvény helyett a sarkalatos törvény kifejezést javasolja. 10. § Az Alkotmány 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. (3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek." Megjegyzés: Az EKA és a HTF ellenzik a köztársasági elnök intézményének felállítását, illetőleg azt, hogy az államfőnek a törvények kihirdetésével kapcsolatosan jogosítványai legyenek. Ezért az Alkotmány 25. § (3) bekezdése és a 26. §-a javasolt szövegével nem értenek egyet. U. § Az Alkotmány 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,26. § (1) A törvény kihirdetéséről — annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül — a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt indokolással ellátva visszaküldi az Országgyűlésnek. (3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni. (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha azt vagy annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. (5) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és kihirdetni." 12. § Az Alkotmány 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § Az Országgyűlés tagjai a köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybíróság elnökéhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez kérdést, a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárokhoz és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést in1549