A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
,,h) hadiállapot, háborús veszély vagy az ország alkotmányos rendjét súlyosan veszélyeztető helyzet esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre," ,,i) dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról," ,,k) megválasztja a Minisztertanácsot, az Alkotmánybíróság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét, elnökhelyetteseit, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és elnökhelyetteseit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt," „1) a Minisztertanács javaslatára feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes," ,,m) közkegyelmet gyakorol." Megjegyzés: Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés h) pontjában a HFT Honvédelmi Tanács helyett Államtanács felállítását javasolja. A k) pontnál az EKA és a HFT ellenzik az alkotmánybírókra vonatkozó szabályt, mivel az Alkotmánybíróság ez idő szerinti felállításával nem értenek egyet, javasolják ugyanakkor e körbe vonni a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit és a legfőbb ügyész helyetteseit. E két fél javasolja továbbá az Országgyűlés hatásköreként szabályozni, hogy megsemmisíti az állami szervek Alkotmányba ütköző rendelkezéseit. Az MSZMP e hatáskört az Alkotmánybírósághoz kívánja telepíteni. Az Állami Számvevőszékre és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezés még nincs egyeztetve. (3) Az Alkotmány 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a (4) bekezdés számozása pedig (5) bekezdésre változik: ,,(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges." 4. § Az Alkotmány a következő 19/A—19/B. §-okkal egészül ki: „19/A. § (1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. (2) Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben Leltározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről a Honvédelmi Tanács dönt. (2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács elnöke, továbbá a fegyveres erők és a rendőrség főparancsnoka a köztársasági elnök. (3) A Honvédelmi Tanács tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Minisztertanács elnöke és tagjai, valamint a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, aki rendkívüli állapot idején a fegyveres erők és a rendőrség parancsnoka. (4) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Minisztertanács jogait. (5) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben különleges intézkedéseket hozhat, egyes emberi, állampolgári jogok korlátozását rendelheti el, de az Alkotmányt nem változtathatja meg. (6) A rendkívüli állapot idején alkalmazandó részletes szabályokat törvény állapítja meg." Megjegyzés: A felek az államfő hatáskörével kapcsolatban eltérő nézetet vallanak, ezért e § szövegében nem egyeztek meg. 5. § (1) Az Alkotmány 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják. (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (3) Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet. (4) Az országgyűlési képviselő függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvez1547