A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

3. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TÁJÉKOZTATÓ a Központi Bizottságnak a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások napirendjén szereplő törvénytervezetekről A Politikai Intéző Bizottság javasolja, hogy a Központi Bizottság tájékozódjék a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól; e témakör megtárgyalására szóbeli előterjesztés alapján kerüljön sor. A békés politikai átmenet jogi kereteit alapvetően három törvénytervezet foglalja össze. Ezek a következők: az alkotmánymódosításról; a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok. Ezen dokumentumokat az előzetes tájékozódás és a vitára való felkészülés érdekében — háttéranyagként — mellékeljük. A törvénytervezetekhez a következő megjegyzéseket fűzzük: 1. Az alkotmánymódosítás során — még az új alaptörvény elfogadása előtt — a békés politikai átmenet szempontjából lényeges változtatásokat el kell végezni. Ezek közül politikai jelentőségük miatt az alábbiakat emeljük ki: — a Központi Bizottság korábi döntéseivel összhangban szükséges a független, demokratikus, szocialista jogállam definiálása; — a politikai stabilitás megőrzését szolgálja a köztársasági elnöki intézmény megteremtése és az elnök mielőbbi megválasztása; — garanciális jelentősége van annak, hogy a fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozást kapjanak; — az állam és polgárai közötti viszonyt, az emberi és állapolgári jogokat a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt kötelezettségeinknek megfelelően kell rögzíteni. 2. A többpártrendszerű politikai berendezkedésre való áttérés szükségessé teszi a pártok alapításának, működésének és gazdálkodásának jogi szabályozását. Ez részben az alkotmány módosításával, az egyesülési törvény kiegészítésével, valamint új törvény alkotásával oldható meg. Ezzel összefüggésben a tárgyalásokon három lényegi vitapont alakult ki: — bizonyos foglalkozásoknál a párttagság tiltása, illetőleg korlátozása; — a pártok munkahelyi szerveződésének szabályozása és szétválasztásuk a szervezeti-vezetési rendtől; — az MSZMP vagyonának kérdése, az új, illetőleg újjáalakult pártok induló infrastruktúrájának megteremtése. 3. Az új típusú parlamenti demokrácia megteremtése a választási rendszer átfogó módosítását teszi szükségessé. A kiküldött törvénytervezet a választási szisztéma alapvető kérdéseit (4—9. §) még nem tartalmazza. Időközben ezzel összefüggésben a következő megállapodás született: — mintegy 350 fős, egykamarás Országgyűlés kerüljön megválasztásra; — vegyes rendszerű, kétszavazatos, kompenzációs szisztéma jöjjön létre; — 150 képviselőt egyéni választókerületben, 150-et megyei listákon, 50-et pedig országosan, a töredék szavazatok összeszámlálásával válasszanak meg; — jelöltállítási joga a pártoknak, illetőleg a választópolgároknak legyen (a vita a társadalmi szervezetek jelöltállítási jogának megadása kérdésében még tart); — az egyéni választókerületekben 750 választópolgár támogatásával lehessen jelöltet állítani; — megyei választási listát az a párt indíthasson, amelyik a megyében lévő egyéni választókerületeknek legalább egynegyedében, de minimum egy helyen jelöltet állított; BELSŐ HASZNÁLATRA! Alk/24/6/1989. Készült: 2 példányban KB/166. Grósz Károly [s. k. aláírás] 1544