A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

4 1989 nyarán NDK-beli németek tömegei érkeztek Magyarországra abban reménykedve, hogy így könnyebben juthatnak át az NSZK-ba (1989. augusztus l-jétől már nem volt határzár és -sáv Magyarország nyugati határán!). Többen — hasonlóan mint Berlinben és Prágában — a budapesti NSZK Nagykövetség épületébe menekültek. A magyar kormány emberiességi megfontolásból augusztus 24-én lehetővé tette, hogy a nagykövetségen tartózkodó 101 keletnémet Ausztrián át az NSZK-ba távozhasson. (Népszabadság, 1989. aug. 25.) 5 Vö. az 1989. mára 7-i KB-ülés 2. napirendi pontjával (Szűrös Mátyás tájékoztatója). 6 Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt a prágai első kerületi bíróság „a közrend megzavarásáért" augusztus 29-én öt-ötezet korona pénzbüntetésre ítélte és mindkettejüket kiutasította Csehszlovákiából. (Népszabadság, 1989. aug. 30.) 7 1987—1989 folyamán a Ceausescu-diktatúra elől többnyire magyar nemzetiségű román állampolgárok tömegei menekültek Magyarországra. A menekültek száma 1988. január 1. és 1989. június között 17 400 volt. (Világ, 1989. júl. 13.) 8 A magyar kormányfő és a külügyminiszter augusztus 25-én tárgyalt Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel — az MTI közleménye szerint — ,,a Magyarországon tartózkodó s az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyéről". (Népszabadság, 1989. aug. 26.) 9 Az NDK-s menekültek ügye hamarosan rendeződött. A magyar kormány az NSZK-val folytatott tárgyalások után — a kialakult tarthatatlan helyzetre tekintettel — úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar—keletnémet kormányközi megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, s lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgárok számára a távozást minden olyan országba, amely őket kész átengedni vagy befogadni. Az intézkedés 1989. szeptember 11-én éjfélkor lépett életbe. (Népszabadság, 1989. szept. 11—13.) — L. még Nyers Rezső napirenden kívüli tájékoztatóját a szept. 12—13-i KBülésen. 10 A jegyzőkönyvben „Veres elvtárs" szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 11 L. az 1. sz. függeléket. 12 L. a 2. sz, függeléket. 13 „Az MSZMP programnyilatkozata (tervezet)" c. dokumentumot a Népszabadság, 1989. aug. 19-i száma közölte. 14 Vö. az 1989. júl. 28-i KB-i ülés 2. napirendi pontjával. 15 A pártkongresszus alkalmából tervezett nagygyűlésről van szó. 16 Az MSZMP Marxista Egységplatformja augusztus 25-én tartotta országos tanácskozását. A Ribánszki Róbert által vezetett csoportosulás a párt bomlasztásával, a szocialista értékek elherdálásával vádolta az MSZMP vezetését. (Népszabadság, 1989. aug. 26.) A platform programnyilatkozatát 1. uo. 1989. szept. 9. 17 Az MSZMP Reformkörei és Reform-alapszervezetei második országos tanácskozására 1989. szeptember 2—3-án került sor Budapesten. Itt állásfoglalás született arról, hogy az MSZMP-vel jogfolytonos, de radikálisan megújított és platformszövetség alapján működő pártra van szükség. A tanácskozáshoz kapcsolódó nagygyűlésen felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke (helyeselte az állásfoglalást és kijelentette: demokratikus szocializmusra van szükség), valamint Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Elnökségének tagja. (Népszabadság, 1989. szept. 4.) 18 A tömörülés a Budapest, Németvölgyi úti Általános iskola pártvezetőségének platformfelhívása nyomán jött létre 1989. június 8-án az MSZMP XII. kerületi Bizottságának aktívaértekezletén. (Népszabadság, 1989. jún. 12.) 19 A Kör nem politikai jellegű szakmai érdekvédelmi tevékenységet folytatott. 20 A Berecz János és Kemény László vezette „Összefogás" híveinek második országos tanácskozására 1989. szeptember 24-én került sor. Itt elfogadott állásfoglalásában a platform aggodalmát fejezte ki az MSZMP szétesése miatt, s felhívott a párt egységének a megteremtésére. (Népszabadság, 1989. szept. 25. és 26.) 21 A Társaság 1989. szeptember 2—3-án tartotta első országos közgyűlését. (Népszabadság, 1989. szept. 4.) 22 Több hónapos előkészület után a Pozsgay Imre által kezdeményezett mozgalom 1989. szeptember 16-án Budapesten tartotta alakuló közgyűlését. Célul tűzték ki: a nemzeti egység megteremtésével hozzájárulni ahhoz, hogy az államszocialista berendezkedésből az átmenet a demokratikus jogállamba békés legyen. Elnökké Pozsgay Imrét, főtitkárrá Gazsó Ferencet, az elnökség tagjaivá Király Zoltánt, Bihari Mihályt és Vigh Károlyt választották. (Népszabadság, 1989. szept. 18) 23 1989. szeptember 24-én hír jelent meg a sajtóban, hogy új kommunista párt szervezése folyik „Munkások Marxista—Leninista Pártja" néven. (Népszabadság, 1989. szept. 24. és 25J 1534