A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

NÉMETH MIKLÓS elvtárs: A kerekasztal-tárgyalásokkal kapcsolatban a következőket javaslom. A Központi Bizottság vegye tudomásul a háromoldalú tárgyalásokról szóló jelentést, amelyet alapjában véve — én most belső határozatot mondok, majd a végén erre még visszatérek —, sikeresnek, jónak minősít. Egyúttal szavazzon bizalmat a továbbiakban is a tárgyaló küldöttség összetételére, illetve vezetésére. Ezt ajánlom első pontként. Egyetértés van ezzel? Igen. Másodszor: erősítsük meg, hogy a tárgyaló küldöttség ragaszkodjon hozzá — és úgy végezze a munkáját —, hogy a sarkalatos törvények egészét lehetőleg együttesen sikerüljön e tárgyalásokon megállapodásokhoz vinni, és úgy beterjeszteni az Országgyűlés elé. Tehát tárgyalni kell, teljes körű megegyezésre kell törekedni, mind a két féllel. Egytértés van ezzel? Igen. Harmadszor: ahol nincs megállapodás, ott az elért eredmények akceptálásával, és az eltérő vélemények feltüntetésével a kormány felhatalmazást kap arra, illetve mérlegeli és előkészíti, és a parlament elé terjeszti a teljes csomagot. Hogy erre mikor kerül sor, ebben nem foglalunk ma állást, ez a tárgyalások eredményétől, sok minden egyéb feltételtől függ. Rendben van-e így? Köszönöm. Negyedszer: ajánlja a Központi Bizottság a kormányzati szervek figyelmébe, gondoskodjanak arról, hogy a háromoldalú tárgyalásokon kialakult törvénytervezetekről még a parlamenti ülésszakra való benyújtás előtt megismerjék a képviselők véleményét, észrevételeit, és lehetőség szerint ezeket figyelembe véve törekedjen ezeket a törvényeket a parlament asztalára letenni. Na most, a konkrét kérdésekben [sic!]. Az alkotmánymódosítással kapcsolatosan erősítsük meg azt a pozíciót, amely az előadói beszédben ismertetésre került, a vitában — úgy emlékszem — senki nem is kérdőjelezte meg, miszerint az alkotmánymódosítás sarkalatos tételeiben az elhangzottaknak megfelelően járjon el a küldöttség: ragaszkodjon tehát a köztársasági elnöki intézményhez, annak népszavazás útján történő megválasztásához, lehetőleg az országgyűlési képviselő-választások előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg történjen meg. Ez így rendben van? Igen. Van-e észrevétel? Nincs. A pártok munkahelyi jelenlétét illetően csak a vitás kérdést teszem fel szavazásra. Ezt a bizonyos két változatot ismertetném: Az első változat — ezt lassabban fogom mondani, ha nem sikerült volna megjegyezni — nem jogászi szemmel kell nézni a fogalmazást: a nem közhatalmi szerveknél a törvény nem tiltja a pártok üzemi, intézményi szerveződését, de működésüket az üzem vagy intézmény területén kívül folytathatják. Tehát ez az a változat, amelyik azt mondja magyarul, hogy menjenek ki a munkahelyekről: a termelőüzemekről van szó. Kovács elvtárs, tessék. KOVÁCS LÁSZLÓ

92 elvtárs: Kérdésem lenne ezzel kapcsolatban, hogy mi értendő üzemen kívül. A kultúrház például hova tartozik? (Nevetés, nem érthető közbeszólások.) NÉMETH MIKLÓS elvtárs: Szóval, kérem szépen, az első. Vastagh elvtárs is jelentkezik. VASTAGH PÁL elvtárs: A pontosabb és világosabb értelmezés céljából az alap1512