A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

a kezében, és ott más eszközökkel kell a korlátozást elvégezni, például szellemi eszközökkel. A jogkorlátozás nem idegen a szabadságjogoktól. A szabadságjogok törvényesen korlátozott jogok formájában érvényesülnek. Például az emberi jogok deklarációja, illetve egyezségokmánya is kimondja, hogy korlátozni kell a gyülekezési jogot ott, ahol az más ember szabadságát sérti. Tehát jogszabályilag ez megoldható, politikailag kell tisztáznunk, hogy ezzel mit kezdjünk. Végül a vitás kérdések eldöntéséhez. A Központi Bizottság támogatta az alkotmánymódosításra vonatkozó tárgyalási pozíciót, ezt a küldöttség szilárdan képviselni fogja a tárgyalásokon. Mindent megtesz azért, hogy tárgyalási eredményt érjen el, de elfogadom azt a verziót, amit Nyers elvtárs ezzel kapcsolatban javasolt, hogy van egy alternatíva, amennyiben a megállapodások nem vezetnek eredményre, akkor a törvényeket a kormány — a megállapodások eredményeit tiszteletben tartva, és feltüntetve azt is, hogy miben van nézetkülönbség — beterjeszti a törvényhozás elé. Hogy mikor, abban talán ma nem kellene döntenünk, hanem a jövő heti újabb tárgyalási szakasz tapasztalatai alapján kellene állást foglalni. A Harmadik Oldallal kapcsolatban szóltam én is, most itt visszaidézve, nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy semmiféle határozatot ne hozzunk és nem hozhatunk a Harmadik Oldal tárgyalási pozíciójára. Mi magunk diszkreditálnánk azt az elvi álláspontot, amellyel az MSZMP küldöttsége vállalta az együttműködést a Harmadik Oldallal, és akkor ennek a szellemében kell itt a tárgyalásokat folytatni. A munkahelyeken való politizálás és pártszervezés kérdéseiben vita alakult ki. Két álláspont fogalmazódott meg. Én megismétlem ezt a két álláspontot tömören és a lényegét tekintve azzal, hogy a küldöttség természetesen a tárgyalásokat annak az intenciónak megfelelően folytatja, ahogy a Központi Bizottság ebben a két [sic!] alternatívában dönt. Az egyik változat, a könnyebbség kedvéért, nem jogi formulában, már csak azért sem, mert én magam ezt nem tehetem meg, nincs szakjogászi ambícióm, politikai formában úgy fogalmazom, ahogy itt a vitában is előkerült és a küldöttség álláspontja volt a tárgyalásokon, de vitát váltott ki a pártban, és a KB állásfoglalását kértük. Ez pedig így hangzana: a nem közhatalmi szerveknél a törvény nem tiltja a pártok üzemi, intézményi szerveződését, de működésüket az üzem vagy intézmény területén kívül folytathatják. A másik változat pedig Kilényi Géza fogalmazásában így hangzana, az egyik variációja: a nem közhatalmi szerveknél a pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket. Tehát itt a pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, azzal a megszorítással, hogy azok: a) pontban: a munkaidőben politikai tevékenységet nem végezhetnek; b) pontban: a munkahely szervezeti vezetési rendszerébe nem épülhetnek be; c) pontban: a munkahely szakmai tevékenységére irányadó határozatot nem hozhatnak. Kérem a tisztelt Központi Bizottságot, hogy fogadja el a beszámolót azzal a megjegyzéssel, amelyet Nyers elvtárs tett. Adja meg a felhatalmazást a küldöttségnek a tárgyalások további folytatásához úgy, ahogy az lényegében vita nélkül az alkotmánymódosítással kapcsolatban itt szóba került, és döntsön a munkahelyi pártszervezetek ügyében, és adjon útmutatást a tárgyaló küldöttségnek, hogy melyik politikai határozat szerint dolgozzunk. Köszönöm szépen. 1508