A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

mutató fordulat békés keretek között megy végbe, a jobb megértés, majd a nemzeti egyetértés talaján. Felhívjuk elvtársainkat és honfitársainkat, segítsék elő, hogy a közelmúlt vízválasztó történései ne nehezítsék tovább a nemzet előtt álló nagy célok megvalósításához szükséges társadalmi összefogást. Budapest, 1989. július 25. 8. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TITKOS! KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Készült: 1 gépelt Választási Iroda és 160 sokszorosított példányban KB/160. TÁJÉKOZTATÓ a Központi Bízottságnak az időközi képviselői választások főbb politikai tapasztalatairól A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa négy választókerületben — a Bács-Kiskun megyei 3. (Kecskemét), valamint a 8. számú (Kiskunfélegyháza), a Csongrád megyei 1. számú (Szeged) és a Pest megyei 4. számú (Gödöllő) országgyűlési képviselői választókerületben — 1989. július 22-ére időközi képviselői választást tűzött ki. Három választókerületben a képviselő (Apró Antal, Cservenka Ferencné és Korom Mihály) lemondása miatt, egy választókerületben pedig elhalálozás következtében vált üressé a képviselői hely. Amint arról a sajtó is tájékoztatást adott, az időközi választások első fordulója csak egy választókerületben eredményezett döntést. Gödöllőn Roszik Gábor evangélikus lelkész megszerezte a képviselői mandátumot. Kiskunfélegyházán az abszolút többség hiánya miatt, Kecskeméten és Szegeden az elégtelen számú szavazó miatt nem született döntés. Az első forduló eredményeit a tájékoztató mellékletei tartalmazzák. Az Országos Választási Elnökség az eredménytelenül végződött választás megismétlésére 1989. augusztus 5-ére pótválasztást tűzött ki az érintett három választókerületben. I. Az időközi választásokat fokozott hazai és nemzetközi figyelem kísérte. A Központi Bizottságnak a többpártrendszerre való átmenettel összefüggő döntése óta ez volt az első alkalom a közélet különböző politikai áramlatokhoz tartozó szereplőinek megmérettetésére. Az időközi választások eredményei önmagukban hosszú távú következtetések levonására nem alkalmasak. Ugyanakkor számos olyan jelenség, tapasztalat került felszínre, amelyek hasznosítására az MSZMP-nek az országos választásokra való felkészülése során feltétlenül szükség van. Figyelmeztető és külön elemzést igényel a választások iránti érdektelenség, amely az időközi választások esetében egyébként általánosan megnyilvánuló mérsékelt figyelmen is túltett. Feltételezhetően több ok együttes hatására maradt távol az urnáktól a választópolgárok jelentős hányada. A fontosabb okok között szerepel a jelenlegi politikai-gazdasági helyzetnek a választókra gyakorolt hatása. Az a tény, hogy a felszínen jelentkező felfokozott közéleti aktivitás, a politikai átalakulás folyamata igazából nem jutott el a társadalom mély rétegeihez. A „nagypolitika" és annak hullámzása továbbra is csak egy szűk, döntően értelmiségi kört foglalkoztat. Az emberek számottevő része különösebb politikai orientáció nélkül, fáradtan, fásultan és kiábrándultan, családja és önmaga életkörülményeinek megőrzésével van elfoglalva. A passzivitás jelensége mögött meghúzódik az az Európa-szerte ál1408