A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
személyi javaslattételi jogokat. Itt úgy hangzott el, hogy ez korlátozást jelent. Én nem így értettem, hogy az „elsősorban" azt jelenti, inkább csak hangsúlyt jelent, az „elsősorban" nem kizárólagosság, de ez a javaslat megfogalmazódott, ezért szavazásra teszem fel a kérdést. Aki azt fogadja el, hogy az „elsősorban" megkülönböztetést hagyjuk el, az kérem szavazzon! Nem fogadta el senki, akkor ellenpróbát nem kell kérni. A következő — a személyiségi jogokat itt a küldötteknél ne korlátozzuk, a plenáris üléseken felszólalásra szánt időkeretet a küldöttcsoportok között létszámarányosan osszuk el, a keret felhasználásáról a csoporton belül döntsenek — javaslat, hogy ezt ne fogadjuk el. Aki ezzel az elutasító javaslattal egyetért, az kérem szavazzon! Szeretném rögtön hozzátenni, hogy folytatódik a szöveg: „tíz percben javasoljuk megállapítani", azt hagyjuk érvényben, de aki az első részt elfogadja — tehát hogy ne csoportok döntsenek a felszólalásról, az mindenkinek joga legyen, aki akar, akár hozzájárul a csoport, akár nem — kérem szavazzon. Köszönöm. Most ellenvéleményt kérek, mert azt le kell számolni. Huszonkettő ellene, tehát [a többség] az eredeti mellett van. Ki tartózkodott? Még egyszer elmondom: egy olyan javaslat hangzott el — ez a 3. oldal 3. bajuszában van 29 , hogy az első két mondatot ne fogadjuk el, csak a harmadikat. Azt szavazzuk meg először. Tehát ne korlátozzuk, ne korlátozza a küldöttcsoport a küldötteknek azt a jogát, hogy fel akarnak-e szólalni, vagy nem, ezt utasítottuk el. Jó, még egyszer kezdem. Itt az előterjesztésben az van, hogy a plenáris üléseken a felszólalásokra szánt időkeretet a küldöttcsoportok között létszámarányosan osszuk el. Elhangzott egy olyan javaslat, hogy ne osszuk el, és azt szavaztuk meg. Utána van egy következő mondat, hogy a keret felhasználásáról a csoporton belül döntsenek. Akkor ez a mondat értelmetlen, ha az első elfogadtuk. Ezt követően azonban van egy javaslat, hogy a tíz percet hagyjuk meg, én azt ajánlottam, hogy ezt hagyjuk meg, menjen ki az anyagban. Kérem, akkor egyetértünk ezzel. A következő bajuszban van egy javaslat: minden munkabizottságba minden küldöttcsoport delegáljon, és volt Steiner elvtárs javaslata, hogy plusz 50 küldött után — mondta — legyen még a küldöttcsoportban egy delegált azért, mert így a Budapesti Pártbizottság x mennyiségű küldöttje nem ugyanolyan súllyal szerepel, mint egy kisebb megye küldöttcsoportja. Tessék, Nagy elvtárs. NAGY SÁNDOR elvtárs: Grósz elvtárs, szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az eddigi kettővel megszavazott változat — hogy egy küldött két csoportnak is tagja lehet —, innentől kezdve az ilyen és hasonló típusú javaslatok értelmüket vesztik. Ne bonyolódjunk ebbe bele. Ha én akárhány küldöttcsoportnak tagja lehetek, akkor nincs értelme annak a kérdésnek, hogy melyik küldöttcsoport hány embert delegál. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: De a munkabizottságról van szó, A munkabizottságba a területről, a területi küldöttcsoportokból egy ember van delegálva. Attól még a politikai kérdésekben más platformhoz tartozhat az illető. Ezt hagyjuk nyitva, erre fogunk szeptemberben visszatérni. STEINER ARNOLD elvtárs: Ezt szerettem volna erősíteni Górsz elvtárs, hogy egy helyen szavazunk, tehát politikai vitát nem 30 ..., tehát egy helyen van szavazati jogunk. 1330
