A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

máris jelentkeznek a megválasztott kongresszusi küldötteknél. Hogy alanyi jognak kellene tekinteni a hozzászólás lehetőségét, azaz nem szabadna korlátozni — legalábbis ügyrend szerint —, hogy ki szólhat hozzá, és ki nem, nem az időtartamát, a hozzászólók számát nem kellene korlátozni. Meg kellene adni mindenkinek elvileg a lehetőséget, hogy hozzászóljon. Én úgy gondolom, hogy ezt a küldöttcsoportok vitáin, a küldöttcsportokban lehet rendezni, de ne rögzítse az ügyrend, hogy időkorlátokat kapnak a küldöttcsoportok. Itt az önkorlátozásra kellene törekedni, és én nem hiszek abban, hogy ez két nap alatt elvégezhető. Szerintem ez a négy nap reális a kongresszus időtartamára, nagyon sok hozzászólásra jelentkező van máris a kongresszusi küldöttek között. Munkabizottságokkal összefüggésben: kimaradt a Fellebbviteli Munkabizottság a felsoroltak közül, javaslom pótlólag bevenni. Nagyon támogatom a delegálási gondolatot, hogy delegáltak legyenek a munkabizottság tagjai. A küldöttcsoportoknál mindegyik küldöttcsoport küldhessen egy tagot, a legkisebb is, de azt javaslom, hogy létszámarányosan többet küldhessenek a nagyobb küldöttcsoportok. Budapest nevében is szólok, igazságtalan lenne, ha 300 kongresszusi küldött ugyancsak egy delegáltat küldhetné egy jelölőbizottságba, mint a 22 küldöttcsoportból álló küldött. Tehát például el tudom képzelni, hogy minden küldöttcsoport kapjon egy delegálási lehetőséget, és 50 főnként további delegáltakat lehessen küldeni a munkabizottságokba. Ezzel összefüggésben mindjárt javaslom, hogy a Központi Bizottság ne delegáljon, vagy javasoljon ennyi tagot a jelölőbizottságba. Ezt ki fogják kezdeni a kongresszusi küldöttek. A Központi Bizottság mandátuma, szavazati mandátuma a kongresszusi küldöttek egy részének körében megkérdőjelezett. Ennek kapcsán különösen megkérdőjelezett lesz, ha a jelölőbizottságba 11 tagot delegál. Én azt javaslom hogy egy tagot, a vezetőt javasolja a Központi Bizottság a jelölőbizottságba, a többi tagja a jelölőbizottságnak — ahogy az előbb jeleztem — delegált legyen. Ez a kongresszus legitimitását és a megválasztandó új testületek legitimitását erősítené. A napirendek megvitatására vonatkozóan két alternatíva van az előterjesztésben.

25 Én mind a kettőt nehezen járhatónak tartom. Az A variáció azért rossz, mert ha a Szervezeti Szabályzat az elején kerül eldöntésre, az külön politikai vitát igényel, akkor két politikai vita van, mert a Szervezeti Szabályzat politikai tartalmú kérdés. Nem hiszem, hogy két politikai vitát lehetne folytatni. A B variáció pedig azért rossz, mert a jelölőbizottság, illetve a küldöttek, a platformok nem dolgozhatnának azon, hogy milyen legyen a párt vezető testülete. Ezért azt javaslom, egy olyan B/2 variáció jöjjön létre, hogy az ügyrendet és a párt vezető testületét az elején döntse el a kongresszus, tehát emeljük ki a Szervezeti Szabályzatból azt, ami ma a Központi Bizottság előtt is szerepel, és a Szervezeti Szabályzatról a politikai vitában általában beszéljen. Úgy gondolom, hogy a kongresszusra menet az ügyrend és a párt vezető testületei kitisztázhatok, és a kongresszus elején röviden, remélem röviden, elrendezhető akkor, ha ez a felkészülés megtörténik. Én egyébként ennél a kérdésnél ma már a napirendeknél szóltam, én a rövid szóbeli híve lennék, és megosztottan, különböző vezetők adnák elő a különböző napirendekhez kapcsolódó szóbeliket. Az ügyrend véglegesítésére nem javaslom a szeptember eleji központi bizottsági ülést. Ennek az az oka, hogy augusztus végéig van mandátumuk a küldöttcsoportok megalakulásának, ha szeptember elején eldönti a KB, hogy milyen legyen az ügy1309