A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

konzekvensen, következetesen építsük azokat a politikai-gazdasági reformokat, amelyek viharos időben is időallóak tudnak lenni. Na már most nem tudom, az én írásaimból mennyire derült ki, vagy mennyire nem, nemzeti kérdésben, demok­ráciakérdésben az én nézeteim meglehetősen közel állnak Pozsgay elvtárs nézetei­hez, azzal együtt is az a meggyőződésem, hogy Grósz elvtárs nélkül ezt a pártot ma nem lehet együtt tartani. Hogy holnap hogyan alakul, arra a történelem ad vá­laszt, de ma én más választ nem tudok mondani. Ebből következik és a párt érdeké­ben, hogy neki a vezetőségben kell lennie. Tudniillik az egyik napról a másikra való változássorozatot, történész vagyok, sajnos, így nem tudok nem emlékezni az óránként változó Nagy Imre-kormányokra, és azt is itt elmondtam a szünetben, hogy az első magyar fegyverzeti küldöttség, annyira megfelelt a nemzetközi szem­pontoknak, hogy mindent tudott képviselni, csak a saját nemzeti érdekeinket egy ponton már nem. Tehát e tekintetben nagyon körültekintőnek kell lenni. Véleményem szerint, ha nem feltétlen szükséges, akkor a formát is őrizzük meg [sic!], tehát inkább egy ki­bővített Politikai Bizottság, semmint új nevekkel kísérletezni. Én azt, hogy Intéző Bizottság, egyféleképpen tudnám elfogadni, ha konkrétan kongresszust előkészítő Intéző Bizottság lenne. Megmondom miért, mert aki ismeri a kommunista mozga­lom történetét, az tudja, hogy az Intéző Bizottság és kifejezése, azok nagyon is át­meneti és nem egészen átmeneti állapotokhoz voltak kötve. De én ezt nem tartom elsőrangú kérdésnek. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni — és ezzel szeretném befejezni —, hogy azért nagyon fontos, hogy a vezetőségben olyanok legyenek, akik valóban repre­zentálják a pártot és a párt minden reális, megőrzendő irányzatát, de valahol azt is biztosítani kell, hogy legyenek olyan emberek a végrehajtásban, akik dolgozni tudnak és dolgozni képesek. Köszönöm szépen. BERECZ JÁNOS elvtárs: Köszönöm szépen. Ördögh Szilveszter elvtárs után Vajda György. ÖRDÖGH SZILVESZTER elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Nagyon rövid leszek. Meggyőződésem, hogy a párt radikális megújulását is demonstrálnunk kell a személyekkel is. Csatlakoznék Kovács László, Berend T. Iván, Kótai Géza javas­lataihoz, és sejtem, hogy amikor megteszem a megjegyzésemet, talán fel fognak hördülni. Én a párt elnökére most nem tennék javaslatot. Főtitkárnak javasolnám Nyers Rezsőt, onnan kezdve az Elnökség akár három, akár öt taggal, akár Nyers— Pozsgay, akár Grósz, illetőleg, ahogy Kótai Géza jelezte, öt taggal kibővülve Né­meth Miklóssal és Szűrös Mátyással. BERECZ JÁNOS elvtárs: Köszönöm szépen. Vajda György elvtárs után Ormos Mária. VAJDA GYÖRGY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Úgy hiszem, hogy a szer­vezeti és a személyi kérdéseket a feladataink függvényében kellene megközelíteni. Én három fő feladatot látok a következő időszakban. Az első felizzott, zaklatott, gyűlölködő hangulatnak a lecsendesítése a párt mű­ködőképessége érdekében. Második a kongresszus előkészítése. A harmadik pedig, hogy a vezetésben az operatív ügyeknek az intézését is valahogy el kell látni, a napi kérdések, a belpolitika, a külpolitika és az állami élet ügyeit. 1208

Next

/
Oldalképek
Tartalom