A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

hogy egy-egy területnek legyen felelős gazdája, aki összefogja az apparátust, és az operatív munkákat azon a területen irányítja. Különben nincs, aki a döntésvégrehajtást megszervezi. Hogy most ezt úgy oldja meg a Központi Bizottság, hogy ideiglenesen vezényel két hónapra ide titkárokat, ezt én megint másodrangú kérdésnek tartom, de akkor azoknak itt kellene dolgozni. Hogyha mi csak a döntésig jutunk el, vagy csak a vitáig, és a végrehajtás gyakorlati megszervezéséig nem, ez a párt nem állítható talpra. Végül egyetlen kérdést: tisztázni kellene a vita további részében azt, hogy mi az, amivel megjelenik a párt Központi Bizottsága most a nyilvánosság előtt. Mert az, hogy a vezetést leteszi öt vagy hat fő kezébe, az egyik kérdés, és mit képvisel a belpolitikában, a külpolitikában, a különböző területeken. Mert ha ez a folyamat zajlik, hogy apparátusi dolgozók nyilatkoznak arról, hogy átrendezik a hadseregeket, vagy a hadsereget ide vagy oda, ez zajlik, és a párt képviselői nevében, a káosz folytatódik az országban is, és nemcsak a párton belül. Rendezni kellene alapkérdésekben [sic!], amit viszont utána kötelezően képviselni kellene a Központi Bizottság tagjainak. Ha ezt nem tesszük meg, azt hiszem, az egész szervezés nem ér sernmit. Nem bírja ki már a párttagság azt, hogy ma a Központi Bizottság ne mondjon valamit, még akkor is, ha öt napig ülésezik. Köszönöm szépen. BERECZ JÁNOS elvtárs: Medgyessy Péter elvtárs, utána Jassó Mihály. MEDGYESSY PÉTER elvtárs: Én a párt szétesettségét három okban látom. Tisztázatlan elvi kérdésekben, a szervezetlenségében és a személyi problémákban. A tisztázatlan elvi kérdésekben nem sokat tettünk az elmúlt egy napban, ezt meg kell mondani, s nagyon remélem, hogy talán a vita folytatása majd ebben valamivel többet hoz. Ez az igazi kérdés, és ez az alapvető kérdés, hogy ezeket kitárgyaljuk, és a kimondatlan mondatok, meg a kimondatlan szavak nem segítik ezt. A szervezetlenség ügyében, én úgy érzem, amit itt a Devcsics elvtárs mondott, hogy fontoljuk meg a titkárságnak a visszaállítását, ami a belső szervezését csinálja a munkának, tehát nem a pártpolitika elvi-stratégiai kérdéseit, hanem a stratégia nyomán szükséges szervezési munkát, és ezt megfontolandónak tartom és támogatom. A személyi feltételeket illetően pedig azt szeretném mondani, hogy tudomásul kell vennünk azt, hogy a pártban erővonalak vannak. Ezek nem elsősorban a személyes viszonyok alapján alakultak ki, hanem elvi alapon alakultak ki, illetve, hogy ki, mennyire vonzó személyiség, és milyen csoportok számára vonzó személyiség. És ennek tudatában kell nekünk politizálni, sokkal szegmentáltabb, sokkal differenciáltabb pártpolitikát kell folytatni. Én ezért támogatom a Nyers elvtársnak a javaslatát, ez valamilyen módon jelképezheti azt, hogy a párt vezetésében van egy hajlam egy egység kialakítására. És azok az erővonalak, amelyek különböző csoportokatjelentenek és képviselnek korosztályban, társadalmi elhelyezkedésükben, politikai gondolkodásmódjukban, ezek valamilyen módon hajlandók együtt dolgozni azért, hogy egy választás sikeres lehessen. Tehát én azt gondolom, hogy ez kell legyen a kiindulópont. Tisztázni kell világosan azt, hogy a párt elnökségét a párt elnöke vezeti. Ebből következően tisztázott a hierarchikus viszony is a kérdésben. És a másik dolog, amit tisztázni kell, hogy én nem látom ezek után, hogy milyen szerepe lehet egy 1201