A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

zók, a munkások véleményét, én nem tartanám célszerűnek a kongresszus előtt semmi szín alatt a főtitkárcserét. Következő, amit szeretnék javasolni: létrehoztunk egy kongresszusi bizottságot Iványi elvtárs vezetésével. Iványi elvtárs csapata dolgozzon úgy, hogy éreztesse kifelé, igenis a kongresszusra vonatkozóan alapos felkészülési munkát indítottak, és ha a tagság ezt érzi, nem kell ezen túlmenően újabb egyéb bizottságokat kialakítani. A Politikai Bizottság maradjon a helyén, Nagy elvtárs javaslatával egészüljön ki, dolgozzon és végezze az eddiginél jobban a munkáját. Köszönöm szépen. BERECZ JÁNOS elvtárs: Köszönöm szépen. Katona Imre elvtárs után Devcsics Miklós elvtárs. KATONA IMRE elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Egy tény, hogy nekünk ma itt dönteni kell, döntés nélkül ma nem mehetünk el, mert ez komoly bonyodalmat okoz belpolitikai értelemben, a párton belül is. Ezért rendkívül nagy a felelősség, és ugye sok javaslat elhangzott, és az ember gondolkozik azon, hogy mégis megalapozott legyen a döntésünk, nehogy elhamarkodott, mert már többször hoztunk elhamarkodott döntést. A mai döntésnek tulajdonképpen példaértékűnek kell lennie a tagság felé, a pártszervezetek felé. Mit értek én ezalatt? Mi azt mondjuk, hogy az elkövetkezendő időkben a fő kérdés, hogy a párton belül minden egészséges, a kibontakozást akaró erők egységbe kerüljenek a legfontosabb kérdésekben, magyarán megmondva, akcióegység alakuljon ki a párton belül. Ez a célja a Központi Bizottságnak is. Most nyíltan kell beszélni, a párton belül vannak áramlatok, nekünk döntéseinket a fő áramlatoknak megfelelően kell hozni. Mit értek én ez alatt? Az itt ülők nagyon jól tudják velem együtt, hogy megvan a személyi kapcsolódás, ilyen értelemben politikai áramlata a Pozsgay-féle vonalnak, megvan a Grószféle álláspontnak, és megvan a Nyers elvtárs által különböző — nem áramlat —, de igenis Nyers elvtársnak is a párton belül bizonyos olyan közvéleménye, amit figyelembe kell venni. Nekünk az a célunk, hogy mindez az áramlat, ami ott van a párton belül, rádöbbenjen arra, hogy közösen, együtt kell keresni a kibontakozáshoz az akcióegységet, és mindent ilyen szempontból, alá kell rendelni a párton belül, hogy azokat a politikai csatározásokat, ami előtt állunk, meg tudjuk vívni. Ilyen értelemben amellett az álláspont mellett vagyok, hogy alakuljon egy elnökség három tagból, nem többől, három tagból, Nyers, Pozsgay és Grósz elvtárs. Ez példaértékű a pártszervezetek felé, és nem azt veti fel, hogy ki kit győzött le, hanem azt jelképezi, hogy meg akarják keresni az áramlatok között a közös platformot, az akcióprogramot. Nekünk ezt kell érzékeltetni a párt felé. Én elfogadom Nyers elvtársat elnöknek, elfogadom azokat a megoldásokat, amelyek az elnök szerepére vonatkoznak, amit a Kovács elvtárs is fölvetett; hogy világossá kell tenni a hatásköröket, és emellett az elnök, ez az elnökség is — itt lehet kombinálni más javaslatokkal —, egy intéző bizottság dolgozzon, amelyben részt kell venni a különböző áramlatok képviselőinek. Tudjuk, hogy vannak áramlatok és ismerjük a képviselőit is, őket be kell vonni, hogy közösen, együtt ezzel az elnökséggel ténylegesen elfogadhatóan aktív, józan párttömegek részére elfogadható akcióprogramot dolgozzanak ki. Én azt hiszem, hogy ez volna a helyes megoldás. Most sokan azt mondják, hogy szervezeti szabályzat stb. stb., elvtársak, a párttagság elfogad minden olyan döntést, amit ésszerűnek tart. Egyet nem fogad el, ha bizonytalan a vezetés. Eddig bizonytalan volt. Határozottnak kell lenni a vezetésnek. Egyértelműnek kell lenni, 1199