A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és üzemformák nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége, alkalmazkodóképessége és hatékonysága nem javítható. Olyan korszerű nagyüzemek kialakítását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és nem fordítva. Ennek kialakítását szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában lévő tulajdonosi reform,

8 valamint a föld- és szövetkezeti törvény.

9 Tudjuk, hogy ez nem egyszerű átállás kérdése, ez időigényes folyamat. . Nem is siettetjük, mert a helyi adottságok és lehetőségek birtokában, a tagságnak kell ezekben a kérdésekben dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. Tehát a párt a korszerűsödő nagyüzemek mellett kiáll. Ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formái, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabban tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben, vagy az állami gazdaságban való munkavállalás és mellette a háztáji gazdálkodás, úgy egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. E kettő jól megfér egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezt akarja elősegíteni a kormánynak a parlamenthez benyújtott javaslata a földtörvény módosításával, aminek legfőbb elveiről tájékoztatót küldtünk a KB tagjainak.

10 A földtörvény módosításának egyik legfontosabb célja, hogy a földnek racionális hasznosítását elősegítő tőkepiac kialakuljon, a földforgalmazás adminisztratív korlátai oldódjanak. Tudjuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel csak a legfontosabb akadályokat hárítjuk el a haladást elősegítő reformok útjából. A föld azonban a nemzeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni. Ebben a nyilvánosságnak és együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. A most javasolt megoldás ideiglenes. A későbbiekben olyan új földtörvényt kell alkotni, amely a piaci viszonyok és termelési érdekek mellett tartósan rendezi a viszonyokat, a társadalmi, a környezeti érdekek teljes körű újragondolásával. Egy ilyen új földtörvényt a tulajdonreform kidolgozása, az új Alkotmány elfogadása után lehet előterjeszteni. Végül szeretnék kitérni arra, a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e nekünk most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna. Látni kell azonban, hogy az agrárpolitika olyan területeket fed le és olyan folyamatok hordozója, amelyek komplexitásában, társadalmi hatásában messze meghaladják a termelés volumenével vagy a nemzeti jövedelemben elfoglalt arányával jellemzett szerepét. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármi929