A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Pest megyei Tanács csoportvezetője, pénzügyi osztályának vezetője, majd általános elnökhelyettese. 1975—1981 között a Pest megyei Tanács csoportvezetője, pénzügyi osztályának vezetője, majd általá­nos elnökhelyettese. 1975—1981. között a Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyette­se, 1981—1985 között a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. 1985. március 15-től pén­zügyminiszterhelyettes. Szakterületei: a társadalmi közkiadások pénzügyei, az állami költségvetés, a lakossági adóztatás, az életszínvonal-politika és szociálpolitika pénzügy, a tanácsi gazdaság, decent­ralizált pénzalapok. 1968-tól publikál pénzügyi, közgazdasági témájú tanulmányokat. Családi állapo­ta nős, egy gyermeke van. Az MSZMP-nek 1968 óta tagja. 1981-től tagja a Budapesti Pártbizottság­nak. Több magas kitüntetésben részesült. 1970-ben Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1980-ban Munka Érdemrend arany fokozatát, 1981-ben Lengyel Gyula Emlékérmet kapott. 8. számú melléklet Glatz Ferenc 1941. április 2-án született, Csepelen. 1964-ben szerzett történelem—tudományos szocializmus sza­kos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1963—1965 között az ELTE függetlenített KISZ­titkára volt. 1965—1968 között a Századok Szerkesztőségének titkára, ekkor jelentek meg első tanul­mányai a 19. századi, majd a 20. századi magyar historiográfia köréből. 1968 szeptemberétől dolgozik a Történettudományi Intézetben. 1975-ben csoportvezetői kinevezést kapott, majd 1976—1985 között a Historiográfiai és módszertani osztály tudományos osztályvezetője volt. 1986. januárjában tudomá­nyos igazgatóhelyettessé nevezték ki. Emellett 1973—1979 között a Történelmi Szemle egyik szerkesz­tője volt és 1979 januárjától — indulásától — felelős szerkesztője a História című folyóiratnak, a tízkö­tetes Magyarország történetének szerkesztőbizottsági titkára. Szerkesztési, tudományszervezési és kutatási munkája mellett 1975 óta folyamatosan részt vesz az ELTE BTK oktatói munkájában. 1978-ban kapott egyetemi docensi kinevezést és lett a Történeti Muzeuologiai tanszéki csoport vezető­je. 1979 óta történetírás történetét, valamint a 19—20. századi művelődéstörténetet az újkori forrástant tanít. Tanulmányaiban a 19—20. századi magyar és európai kultúrtörténetet vizsgálja. Több nemzet­közi fórumon szerepelt e témakörökben. Részt vett a közművelődési, valamint az oktatási törvény előkészítésében. Elnöke a művelődési miniszter mellett működő történeti és muzeológiai bizottság­nak, tagja a Közművelődési Tanácsnak. 1982-től elnöke a történelem tantárgyi bizottságnak. Több országban ösztöndíjjal tanulmányozta az európai kultúra és kultúrtörténet összefüggéseit. Nemzetkö­zi tudományos konferenciák és fórumok rendszeres résztvevője. Több tanulmánya jelent meg a ma­gyarországi és európai kultúrpolitika történetéből. Középfokú orosz és német idegennyelv-tudással rendelkezik. Családi állapota nős, két gyermeke van. Az MSZMP-nek 1963 óta tagja. 9. számú melléklet Horn Gyula 1932. július 5-én született, Budapesten. 1946—1949. között műszerész ipari tanuló volt a budapesti Siemens Műveknél. 1950-ben az Oleg Kosevoj előkészítő kollégiumban érettségizett. 1950—1954 kö­zött felsőiskolai tanulmányokat végzett a Szovjetunióban, a Don menti Rosztovban szerzett pénzügyi­közgazdasági felsőfokú képzettséget. 1954—1959 között a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium állományába került. 1961—1963 között a szófiai, majd 1963—1969 között a belgrádi magyar nagykövetségen diplomataként teljesített szolgálatot. 1969. augusztus — 1985. már­cius között az MSZMP KB Külügyi osztályának munkatársa, konzultánsa, osztályvezető-helyettese, majd vezetője volt. 1985. április 1-től külügyminisztériumi államtitkár. 1972-ben diplomát szerzett az MSZMP KB Politikai Főiskoláján, 1975-ben a közgazdaság-tudományok kandidátusa, valamint dok­tori címet szerzett. Összesen mintegy 120 publikációja, közöttük 3 könyve jelent meg. Több magas kitüntetésben részesült. Megkapta a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatait, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet és a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Oroszul, szerbhorvátul fel­sőfokon, angolul középfokon beszél és ír. Családi állapota nős, két gyermeke van. Az MSZMP-nek 1953 óta tagja. 1985-ben az MSZMP KB tagjává választották. 920

Next

/
Oldalképek
Tartalom