A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
2. Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyaló félnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4. A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyalópartnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önmagukat képviseljék, rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a következő témákat javasolja: (1) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként — az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére. (2) A gazdasági válság leküzdésére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6. A Központi Bizottság az előzetes megállapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b) A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatározott terjedelemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyaló felek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. »** A Magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társadalom felelős politikai erőinek és a kzvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadására. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága 916