A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

esetében a kötelezettségvállalás egészüljön ki a majdani párttörvény előírásainak elfogadásával. Eze­ket a feltételeket az MSZMP természetesen saját magára is kötelezőnek tartja. 5. Az MSZMP tárgyalócsoportjának megítélése szerint a nemzeti kerekasztalt fel kell hatalmazni mindazon politikai kérdések megvitatására, amelyek hozzájárulnak a társadalmi stabilitást veszélyez­tető okok megszüntetéséhez. Ennek megfelelően a tárgyalás napirendjére a következő javaslatokat teszi: (1) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról stb.) tartalmában való megállapodás. Ide sorolható a választások időpontjának megvitatása is. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy — a nemzeti kerekasztal megbeszélések részeként s az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sof kerüljön valamennyi párt működési feltételeinek megnyugtató rendezésére. (2) A gazdasági válság elhárításával összefüggő teendők, a szociális feszültségek csökkentésére irá­nyuló intézkedések vizsgálata, valamint a társadalmi-gazdasági konfliktusok önmérsékleten alapuló, az erőszakos megoldást kizáró kezelése, s az ehhez szükséges garanciák megteremtése. Az érdemi megbeszélések tematikáját és időbeli ütemezését a tárgyaló felek határozzák meg. 6. Az MSZMP képviselői szerint a nemzeti kerekasztal munkájában a konstruktív szellemet, a köl­csönös bizalmat feltételező és erősítő ügyrend, illetve munkarend kialakítására van szükség. E körben az alábbi javaslatokat teszik: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A plenáris üléseken a szer­vezetek felváltva elnököljenek, illetve megfontolandó egy pártoktól független közéleti személyiség el­nökkénti felkérése. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. Valamennyi sorrendiségre vonatkozó kérdésben a magyar ábécé rendje döntsön. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épületében legyen. b) A munkát a napirendre tűzött témák szerint kialakított bizottságok végezzék. Az egyes bizottsá­gokon belül — meghatározott számú szakértő bevonásával — albizottságok is létrehozhatók. c) A bizottságok készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A bizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a plenáris ülés elé, ha azokat a tárgyaló felek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt kö­vetően gondoskodjanak a nyilvánosságra hozatalról. A nemzeti kerekasztal minden üléséről készüljön jegyzőkönyv. d) A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkér­désben véleményeltérés marad fenn, az érintett szervezet a számára egyébként összességében elfogad­ható dokumentumban különvéleményét meghatározott terjedelemben rögzíthesse. Ez a megoldás le­hetőséget biztosít arra, hogy egyes szervezetek a megállapodások bizonyos pontjaitól elhatárolhassák magukat. e) A plenáris ülések legyenek nyilvánosak, a bizottságok a sajtó résztvétele nélkül dolgozzanak. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgya­lások menetéről. Ezért a tárgyaló felek időről időre adjanak ki közös közleményt a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerülhessen sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül a közös nyilatkozatban megállapodni. Az MSZMP képviselői bíznak abban, hogy tárgyalási javaslatuk találkozik a magyar társadalom felelős szervezeteinek és a közvélemény többségének egyetértésével. Továbbra is készen állnak min­den építő szándékú, az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezés megvitatására és elfoga­dására. Budapest, 1989. május 4. Az MSZMP Központi Bizottságának tárgyalócsoportja Megjegyzés: 1. A javaslatot a Központi Bizottság 1989. május 8-ai ülését követően ajánljuk nyilvánosságra hozni. 2. Az előterjesztéshez mellékeljük az Ellenzéki Kerekasztal eredeti tárgyalási javaslatait, valamint az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői között lefolytatott kétoldalú megbeszélések 1989. április 22-ei, illetve május 2-ai jegyzőkönyveit. 913

Next

/
Oldalképek
Tartalom