A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

ZÁRADÉK 1. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi: — az 1983. december 7-ei — a KB- és KEB-tagok munkaköri változásának testületi ülésen történő jóváhagyásáról szóló — határozatát; — az 1988. július 13-ai — a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájáról szóló — határozatát. 2. A határozatot kapják: — a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, titkára, — a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézmények és a pártsajtó vezetői, — a Budapesti Pártbizottság első titkára, — a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, — a Minisztertanács elnöke, — a Minisztertanács Hivatalának elnöke. 3. A határozat szerkesztett formában jelenjen meg az Alapszervezeti Tájékoztatóban. 4. sz. függelék A) MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Grósz Károly [s. k. aláírás] KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KB/136. AZ MSZMP Központi Bizottságának ÁLLÁSFOGLALÁSA a munkásőrség működéséről és további feladatairól 1. A munkásőrség az 1957. évi 13. számú törvényerejű rendelet alapján alakult meg. Feladata — a Magyar Népköztársaság fegyveres erőivel és testületeivel együtt — a törvényes rend helyreállítása volt. A testület az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, demokratikus szellemben, mozgalmi jelleggel, a törvényesség betartásával működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdasági építésben, a kiképzésben, a szolgálatban és a közéletben. A munkásőrségnek jelenleg 60 ezer tagja van, mintegy 70 százalékuk ipari és mezőgazdasági munkás, 18 százalékuk szellemi foglalkozású, 12 százaléka magánvállalkozó, főiskolás, egyetemista, nyugdíjas. Az átlagéletkor 42,5 év. A munkásőrök 79 százaléka az MSZMP tagja. A munkásőrség a közösségi emberek szervezete. Belső életének alapvető jellemzői az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás, bajtársiasság és a fegyverbarátság. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői, fegyveres testületei és a munkásőrség együttműködését a sokoldalú együttműködés jellemzi. Jó az együttműködés az állami és társadalmi szervezetekkel, a vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel. A testület hatékonyan részt vesz az ifjúság nevelésében. A munkásőrerők 135 egységben szervezetten, arra vannak felkészítve, hogy közreműködjenek: az elemi csapások, a természeti és ipari katasztrófák okozta károk elhárításában és felszámolásában, az élet- és az anyagi javak mentésében, a közrendvédelmi, a közbiztonsági és a határőrizeti feladatokban. A munkásőrség működésének pénzügyi, anyagi, technikai, egészségügyi feltételei biztosítottak. 2. A munkásőrség a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, illetve a Minisztertanács 49/1978. sz. rendelete alapján működik. Igazodik a változó társadalmi körülményekhez. Alapvető feladatát — 903