A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

alatt köteles a bejegyzéshez, illetve annak megtagadásához szükséges felülvizsgálatot elvégezni. Az Alkotmánybíróság csak teljes ülésben dönthessen a nyilvántartásba vételről, illetőleg annak megtagadásáról. A bejegyzés megtagadása esetén lehessen fellebbezni az Országgyűléshez. Felvetődött: a párt alapszabályát és programnyilatkozatát az Alkotmánybírósághoz való benyújtás előtt pl. 10 napig közszemlére kelljen kitenni. 4. Valamely politikai párt működése alkotmányosságának és törvényességének vizsgálatára irányuló eljárást — a többi között — ne csak az Országgyűlésben képviselettel rendelkező politikai pártok egy-egy küldöttéből álló egyeztetőbizottság kezdeményezhessen, hanem azoknak a pártoknak is legyen ilyen joguk, amelyek nem szereztek parlamenti mandátumokat. Néhány állásfoglalás szerint az Alkotmánybíróság már abban az esetben is állapítsa meg a párt megszűnését, ha egy éven át nem fejt ki folyamatos tevékenységet. Ugyanakkor a taglétszámnak az előírt minimum alá csökkenése csak abban az esetben legyen megszűnési ok, ha az folyamatos és tartós jelenség. 5. Javasolják: tartalmazzon a törvény rendelkezést arra az esetre is, ha valamely pártból egy kisebb rész kiválik. 6. Az állami vállalatok kollektívái maguk döntsék el, hogy valamely pártot anyagilag támogatnak-e vagy nem. Általában: a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket is reformszellemben volna célszerű megfogalmazni. Javasolják: külföldi természetes személyek hagyatékát fogadhassák el a pártok. 7. (A törvénytervezet 7. §-ához nincs észrevétel, javaslat.) 8. A pártok a költségvetési támogatásuk 25 %-át ne egyenlő arányban, hanem létszámuk arányában kapják meg. Felvetődött továbbá: helyes-e, hogy a fennmaradó 75 %-ból csak azok a pártok részesüljenek, amelyek a választásokon képviselői helyeket nyertek? Javasolják: 25 %-ot egyenlő arányban, 25%-ot létszámarányosan, 50%-ota választási eredmények alapján volna igazságos szétosztani. 9. Ha a pártok az általános szabályok szerint külföldi tőke bevonásával vegyes vállalatot is alapíthatnak, ellenőrizhetetlen lesz, hogy ezen a csatornán milyen pénzekhez jutnak egyes pártok. Ezért indokolt volna kimondani: a pártok kizárólag hazai forrásból alapíthatnak vállalatot. 10. (A törvénytervezet 10. §-ához nincs észrevétel, javaslat.) 11. A Legfelsőbb Állami Számvevőszék nem alkalmas a pártalapítvány kezelésére, de összeférhetetlen is lenne ez a feladata a tevékenységével. 12. Ha valamely adományról nem állapítható meg pontosan, hogy kitől származik, az érintett párt legyen köteles az összeget az állami költségvetés javára befizetni. 13. Valamely pártot tartozásai miatt csak abban az esetben lehessen feloszlatni, ha azok összege tartósan meghaladja vagyona értékét; ennek megalapozott kimondásához félévnyi tapasztalat kevés. A költségvetési támogatás nagyobbik részét ne a párt tagjaira leadott szavazatok, hanem a választáson a párt nevében indult képviselőjelöltekre leadott szavazatok arányában volna helyes elosztani. 14. Felvetődött, hogy a záró rendelkezések (2) bekezdésében felsorolt elveket vajon az új Alkotmány is pontosan így fogja-e tartalmazni. Továbbá: túlságosan széles körűek ezek az elvek. Ugyanakkor érkezett javaslat a bővítésre is: legyen tilos a faji, nemzetiségi és vallási gyűlölködés. Határozati javaslat A Központi Bizottság a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot alkalmasnak tartja arra, hogy azt a már korábban kijelölt tárgyalócsoportja más pártokkal, politikai mozgalmakkal megvitassa, egyeztesse; erre vonatkozóan a tárgalócsoportját felhatalmazza. Ajánlja a Központi Bizottság a Minisztertanácsnak, hogy a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot—az MSZMP és más pártok, politikai mozgalmak megállapodásait is figyelembe véve — nyújtsa be az Országgyűlés júniusi ülésszakára. Budapest, 1989. május 3. 895