A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Kívánjuk Önnek, hogy birkózzon meg betegségével és gyógyultan kövesse küzdelmünket a demokrácia kiteljesedéséért, amelynek gyökerei vitathatatlanul abba a korszakba nyúlnak vissza, amelyet Kádár János neve fémjelez. Mielőbbi felépülést kíván, elvtársi üdvözletét küldi a Magyar Szocialista Mukáspárt Központi Bizottsága. [(Közbeszólások; ezek közül tisztán érthető: „Hosszabb, mint lennie kellene.")] Igen, azért hoztam ide, hogy beszéljük meg, ez politika a szó igaz értelmében, ez nem egy egyszerű levél, amit egy magánembernek írunk, ez tulajdonképpen a nemzetközi munkásmozgalomnak szól, meg a magyar párttagságnak. Azért kértem, hogy tessenek szívesek lenni hozzászólni, és akkor ennek megfelelően fogjuk átalakítani. IVÁNYI PÁL elvtárs: Tessék, ki kér szót? Fock elvtárs, Vajda elvtárs, Nyers elvtárs. FOCK JENŐ elvtárs: Nem jó! Hosszú. VAJDA GYÖRGY elvtárs: Azt javaslom, hogy a felépülésről szóló részt hagyjuk el. Ami nagyon farizeusként hat, az maradjon el. IVÁNYI PÁL elvtárs: Nyers Rezső elvtárs. NYERS REZSŐ elvtárs: Én azt javaslom, hogy a bírálatról szóló rész rövidebb legyen, kicsit általánosabb. És az egész legyen rövid. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Ez volt a dilemma, hogy egy ilyen korszakban szabad-e úgy, hogy egy bíráló szó nélkül írjunk, mert azt nem lehet politikailag megvédem. (Közbeszólás: nem, nem szabad.) NYERS REZSŐ elvtárs: Szerintem 50—50 százalékban. (Nem lehet érteni.) Legyen markánsabb a bírálat. IVÁNYI PÁL elvtárs: Tökei elvtárs. TŐKEI FERENC elvtárs: Egyetértve az elmondottakkal, én csak javaslom, hogy sokkal rövidebb, markánsabb, világosabb legyen. Az indulás ne a legutóbbi ülésen elmondottak, a váratlan megjelenése legyen. Ez teljesen fölösleges. Egész másképpen kellene indítani. A konzíliummal inkább. MAGYAR KÁLMÁN elvtárs: Az első mondatban nem közölném az orvosi jelentést. Fel sem fogja ennek súlyát és lényegét. Az egészségi állapotát említeném, de a konzíliumot elhagynám. Én annyit tennék az első mondatokhoz, hogy aggodalommal kísérjük egészségi állapotát, de az, hogy... (a továbbiakban nem lehet érteni.) ROMÁNY PÁL elvtárs: Elvtársak! Én javaslom azt is figyelembe venni, hogy ezt a levelet minimum 25 ezer pártmunkás is olvasni fogja a sajtóban, tehát magyar pártmunkás, és meg kell hogy értse. Nagyjából el tudnám fogadni és tudnám képviselni a Központi Bizottság ezen levelét, én magam is azt javaslom, hogy.. (nem lehet érteni). IVÁNYI PÁL elvtárs: [Köszönöm szépen.] Tessék. Úgy látom, nincs több észrevétel. Grósz elvtárs. 883