A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

csak a gazdaságért felel a kormány, ez elsődleges feladata, hanem azért a politikáért is, amit most kínlódva fogalmazunk meg, és nagyon sokszor azt mondjuk, hogy az utolsó huszonnégy órában vagyunk, amit én nem teljesen hiszek el, és nem képviselem ezt az álláspontot. Ebben az országban, ebben a pártban igenis van erő, de ezt a kormánynak is fel kell használni! És itt szeretném — nem akartam más napirendhez szólni — elmondani, hogy addig a párt nyugodt lehet, amíg a munkás dolgozni akar, pénzt akar keresni, meg akarja legalább azt őrizni — vagy legalább nagy veszteségeket nem akar elszenvedni —, amit az előző 15 évben összeszedett, esetleg egy Trabantot, munkahelyet, esetleg valamit, ami még a családjának, vagy neki megvan, egy hétvégi házat. Ezt nem akarja elveszíteni. Azt tudja, hogy ennél többet nem fog tudni elérni, de ezt valamilyen színvonalon akarja tartani. S ebben a kormánynak, az újonnan megválasztott kormánytagoknak, igenis a gazdaság irányítása tekintetében felelőssége van. S ezt a felelősséget kell éreznie. Köszönöm szépen. rVANYI PÁL elvtárs: Köszönöm szépen. Tessék kíván-e még valaki szólni? Megkérdezem Németh elvtársat, kíván-e reagálni? NÉMETH MIKLÓS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Rövid szeretnék lenni az idő miatt is. Én egy percig sem gondolom azt, hogy a most kezdeményezett és a kormányzati munka intézményi és döntési rendszerének további előttünk álló szakaszának, vagy a szakasszal összefüggő szervezeti rendszerének átalakításával kapcsolatban elegendőt teszünk azért, hogy az országot vagy a helyzetet megváltoztassuk, és a holtpontról elmozduljunk. Kell egy program a kormányban, és kell egy, a helyzetet felvállalni tudó program, a helyzetet konkrétabban, mélyebben bemutató program, és a kitörés irányait is ütemezhetően részben már most május végén, részben pedig az őszre elkészülő hároméves programban szeretnénk megfogalmazni. A szervezeti és személyi kérdések azonban nagyon fontosak. Fontosak a szervezeti kérdések azért, hogy egy vegyes tulajdonú piacgazdaságnak a kormányzati irányításban való leképezését megtegyük, tehát olyan szervezeti rendszert alakítsunk ki, amelyik ezt segíti, és nem ezt kontrakarírozza, vagy ezt gátolja. Igaza van Barabás elvtársnak, hogy átmeneti helyzetben ez a megoldás az átmenetiség jegyeit viseli magán. De természetesnek kell tartani, hogy — ahogy egy vállalatvezető vagy egy intézetvezető — a miniszterelnök is — függetlenül az én személyemtől — a legközvetlenebb munkatársait megválaszthassa. Ezért üdvözlöm azt a kezdeményezést, amit Grósz elvtárs itt az érvényes határozat hatálytalanítására tett. Azzal a fogalmazással a közleményben, ahogy Karvalits elvtárs most javasolta, én egyetértenék, támogatnám. Elismerem, hogy a papír rövidsége miatt az indoklás körültekintőbb is lehetett volna, [sic!] A részletes indoklást én úgy érzem, meg kell majd tegyem a parlament ülésszakán. Visszatérve a Sarlós elvtárs javaslatára, hogy ez az Elnöki Tanács előterjesztése lesz-e, vagy pedig az enyém. Én úgy gondolom, ha az Elnöki Tanács a javaslatát beterjeszti, én akkor is hozzászólnék az előterjesztéshez, így módom lesz ezeket a pontatlanságokat helyrehozni. Nem szerettem volna bárkit is megsérteni. Ha ezt úgy érezte, mondjuk a megemlített Váncsa elvtárs, akkor ezennel megkövetem, de tudvalévő, ő egyike volt annak, aki már nem először, hanem másodszor kérte a felmentését, és ő írásban is kérte, hogy váltás történjen a poszton. 877