A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Én azt javasolnám, azt hogy nemzeti kerekasztal vagy Ellenzéki Fórum [sic!], vagy ne ilyen vagy olyan módszerrel, azt itt ne döntsük el, mert ez valóban rugalmas tárgyalási feltételeket tesz szükségessé. Hiába mondja Tétényi elvtárs, hogy ne használjuk azt, hogy Ellenzéki Kerekasztal, a közvélemény és a tömegtájékoztatás úgy használja őket, akkor azt hiszik, hogy valami új szervezeteket fedeztünk fel, szóval ezek olyanok, amelyekben nem kellene a Központi Bizottságnak dönte• 29 me. Kedves Elvtársak! Munkánk azon részének végére értünk, amin a meghívott elvtársak is részt vettek. Megköszönöm a meghívott elvtársak részvételét. Szeretném megjegyezni, hogy holnap, május 9-én de. megyei első titkári értekezletet tartunk. (Fejti György elvtárs: van egy rövid tájékoztató még.) Akkor kérem, hogy a meghívott elvtársak foglaljanak még helyet, van egy fontos tájékoztatója Fejti elvtársnak. FEJTI GYÖRGY elvtárs: Szeretném tájékoztatni a Központi Bizottságot arról, hogy a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárás anyagait részlegesen ugyan, nem teljeskörűen, a szakértők áttekintették, és arra a következtetésre jutottak, alapos a gyanúja annak, hogy a nevezett per tényállása nem megalapozott. Ezek miatt jutottunk arra a következtetésre, hogy a per teljes peranyagát kapja meg a legfőbb ügyész, és tekintse át a teljes anyagot, kezdődjön meg a felülvizsgálata a jogerős bírósági.ítéletnek, természetesen kizárólag jogi szempontból. Tehát nem Nagy Imre szerepét kell megítélni, hanem azt, hogy az a tényállás, ami alapján az ítélet született, az jogilag megalapozott-e. Amennyiben a legfőbb ügyész erre okot lát — ezt ma megmondani nem lehet még, ez a munka folyik —, akkor törvényességi óvással fog élni. Tehát amennyiben bebizonyosodik az a feltételezés, hogy a tényállás nem megalapozott, akkor jogilag az a szükséges eljárási rend, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvással él, és ezek után a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának lesz az a feladata, hogy a szükséges felülvizsgálatot lefolytassa. Ez a munka megkezdődött. Tehát kérném, hogy a Központi Bizottság ezt vegye tudomásul. Előre prekoncepciót felállítani arra, hogy mi lesz a legfőbb ügyész álláspontja, ésszerűtlen és szükségtelen lenne. Mint ahogy arra vonatkozóan álláspontot kialakítani, hogy az a nagyon nagy körültekintést igénylő jogi munka, amit elkezdtünk, egy határidőre befejezhető-e. Ugyanakkor Grósz elvtárs utalt arra, hogy június 16-án tervezi a család a temetést, jó lenne, ha ezt megelőzően a felülvizsgálat procedúrája befejeződhetne. Amennyire ebben el lehet igazodni, és amennyiben prognózisokat lehet felállítani, úgy tűnik, hogy erre ma van lehetőség. A Központi Bizottság mellett működő Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság részben ezt az ügyet áttekintette, és ennek alapján foglalkozott azzal is, hogy a június 16-i temetést megelőzően milyen politikai és belbiztonsági kérdéseket érdemes áttekinteni, és néhány kérdésben ez a bizottság ajánlással élt a kormány felé. Ezeket az ajánlásokat szeretném a Központi Bizottságnak elmondani. Az egyik ajánlás úgy szól, célszerűnek látszana, ha a kormány június 16-a előtt egy nyilatkozatot tenne közzé, amiben a nemzeti megbékélésre szólítana fel. A korábbi megállapodásoknak megfelelően szükségesnek látszik, hogy ugyancsak az illetékes kormányzati szervek a temetés előkészítésében működjenek együtt a családokkal, illetve a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal. És ennek kapcsán mérlegeljék a temetésen való kormányzati részvételnek a lehetőségét, és az esetleges részvételnek a szintjét. 872