A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

ken elkülönülve, de az egyes rendezvényeken a kölcsönös képviseletet megvalósítva emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről. Néhány nagyvárosban (Miskolc, Zalaegerszeg, Szeged, Debrecen) az alternatív szervezetek külön ünnepségeket, koszorúzásokat szerveztek. Programjaik fő eleme a 31 független szervezet által aláírt 12 pont ismertetése, népszerűsítése volt. " 4. Az alternatív és ellenzéki szervezetek saját rendezvényeiket politikai erőpróbának is tekintették. Az utcán lévő tömegeket teljes egészében saját mozgósításuk sikerének tudták be, noha tízezres nagyságrendűre tehető azoknak a száma, akik a fővárosban a központi rendezvényt követően csak érdeklődőként vettek részt a programjaikon. Az alternatív szervezetek valódi tömegbázisát leginkább a transzparenseik mögött vonulók és az esti fáklyás felvonulás résztvevői képezték. Az alternatív, illetve ellenzéki szónokok, transzparensek és jelszavak egyaránt radikalizálódásról tanúskodtak; ezek közül több átlépte a már ismert tartalmú eddigi követeléseiket. Nyíltan megjelentek nacionalista, szovjetellenes, kommunista- és szocializmusellenes gondolatok is. Szónoklataikban erőteljes hangot kapott a bizalmatlanság az MSZMP-vel szemben, és a politikai harc élezésének szándéka (mellékletben). Az alternatív szervezetek fellépések során programjaikkal jelentek meg (12 pont stb.) és gyakorlatilag elérték azt, amit célul tűztek ki. Mi az előkészítés során és az utcán is kerültük a nyílt vitát. 5. A március 15-ei ünnepségeket a külföldi sajtó erőteljes érdeklődése kísérte. A budapesti rendezvényeken mintegy 150 külföldi újságíró vett részt, nagyobbik részük kifejezetten erre az alkalomra utazott hazánkba. Tudósításaik részletesek, kommentárjaik többnyire józanok voltak. Szinte kivétel nélkül megállapították: az ünnepségek lehetővé tétele a magyarországi politikai oldódás, a növekvő szabadság újabb jele, az incidensek elmaradása pedig a magyar nép demokratikus érettségét mutatja. Több reagálás kiemelte az MSZMP toleranciáját, kompromisszumkészségét. Ugyanakkor több értékelés egyértelműen ellenzékiként definiálta a fővárosi utcai eseményeket. Szinte valamennyi, az eseményekkel foglalkozó sajtószerv felfigyelt a vörös zászlók hiányára, a sztálini és brezsnyevi Szovjetuniót bíráló kitételekre. Néhány orgánum említést tett irredenta megnyilvánulásokról is. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az Országgyűlés ülését és a központi rendezvényt egyenes adásban közvetítette. Az esti hírösszefoglalók beszámoltak az alternatív szervezetek által szervezett eseményekről is. A TV Napzárta című műsorában ismertette a 12 pontot és kerekasztal-beszélgetést sugárzott, melyen az MSZMP mellett alternatív szervezetek képviselői vettek részt. 6. Összességében megállapítható, hogy az MSZMP politikai szándékai, céljai az adott helyzetben indokoltak voltak; továbbra is folytatnunk kell az együttműködési lehetőségek feltárását, de azt össze kell kapcsolnunk a nyílt elvi és politikai vitával; tekintettel a politikai versenyhelyzetre, újra kell gondolnunk a tömegpolitikai munka és mozgósítás teljes eszközrendszerét. E tanulságokat már a május 1-jei felkészülésben és a későbbi tömegrendezvények során hasznosítani szükséges. Budapest, 1989. március 22. Mellékletek. 700