A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Az MSZMP biztos abban, hogy a nemzet érdekeit a programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezi ki, és a tagsága aktivitásával, a választók bizalmával meghatározó többséget szerez a soron következő választásokon. Ebben más pártokkal együttműködve, vagy versenytársként vesz részt. Pártunk a reformcentrumát erősíti, számít valamennyi cselekvő, politizáló elvtársra. Budapest, 1989. március 2. 3. sz. függelék Belső használatra! Készült 1 gépelt és soksz. pld.-ban KB/125. AZ MSZMP KB TANÁCSADÓ TESTÜLETÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A „MIRE TÖREKSZIK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT?" C. JAVASLATRÓL A Tanácsadó Testület 1989. március 6-i ülésén megvitatta a ,,Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?" c., a KB részére készült javaslatot. A testület álláspontja szerint az előterjesztett javaslat alapvető gyengeségekkel terhes. 1. Nem tisztázott, hogy kihez kíván szólni. Kizárólag a párttagsághoz, vagy általában a nemzethez? Esetleg potenciális szavazóihoz? Az nem volna helyes, ha a párttagsághoz nem szólna, a jelenlegi tervezet pedig erre utal. 2. Nem világos az anyag viszonya a múlthoz. E tisztázatlanság egyfelől identitási zavarokra utal (azaz el kellene dönteni: mivel vállal azonosságot a mai MSZMP, s mivel nem), másfelől veszélyezteti az akcióterv hitelét. Be kell látni: a jelenlegi helyzetnek előzményei vannak, azokról a párt nem hallgathat. Világosan ki kellene mondani: az ország válságos helyzetben van, s az MSZMP az abból való kitörést vállalja. Elemző szakítás szükséges a múlttal, annak meghaladott elemeivel a valóban hiteles s mozgósító erejű akciótervhez s programhoz. 3. Alapvető a kérdés: milyen programt ajánl a párt, mire irányul az akcióterv? A testület úgy véli, hogy az előterjesztett javaslat jelenlegi formájában igen nagy támadási felületet rejt magában. Jelenlegi formájában sem a párttagságot, sem a párton kívülieket nem elégítené ki. A testület álláspontja szerint az akcióterv olyan alapkérdéseket is érint, amelyek megválaszolása rögtönzéssel nem oldható meg. Az akcióterv kidolgozásához a programadó tevékenység felgyorsítása szükséges. 4. Az akcióterv középpontjába a válságból való kivezetés célja, az ezt szolgáló politikai távlatok megalapozása állítható olyan alapvető konszenzusértékként, amelynek a következő években — helyes politika esetén — biztosítható a hitelessége. Ugyanakkor igen lényeges a „hogyan" kérdése is, azaz: milyen eszközrendszerrel valósítható meg mindez. Az utóbbi kérdések hiánya ugyancsak az akcióterv politikai hitelét veszélyezteti. 5. A hitelesség előfeltétele továbbá, a programalkotás során elvégzett elemző szakítás révén, valamiféle „tiszta lap" elérése. Van olyan vélemény, hogy ez csak a következő módon lehetséges: — új pártértekezlet vagy kongresszus összehívása; — a párt vezető szerveiben végrehajtott jelentős személycsere; — s az eddig vállalt célokkal való nyilvános elszámolás révén teremthető meg. Mindezekhez a deklarálás kevés, vállalás és koalíciós társ(ak) kellenek. 6. A javaslat alapvető logikai és formai hibákban is szenved. — Helyenként nem eléggé érthető, nem „populáris", terjengős. — Az anyag nem az alcímben kiemelt (többek által vitatott) három jelszóra épült, e tekintetben logikátlan. — A célrendszer némileg eklektikusnak tűnik, míg fontos társadalmi célok (pl. a női egyenjogúság) hiányoznak. Helyenként illúziók, óhajok jelentkeznek, egyes célok között pedig ellentmondások feszülnek. 574