A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

van kegyelmet vagy büntetése megváltoztatását kérni. A halálbüntetést minden esetben meg lehet változtatni. Ezeket a szabályokat az emberi jogok körében indokolt elhelyezni, mert így ezeknek az alapjogoknak a teljes katalógusát egy helyen tartalmazná az Alkotmány. 12. Az ügyészség 12.1. Az ügyészi szervezet Az előkészítő munka során az ügyészség leendő jogállására és feladatkörére nézve három, egymástól eltérő megoldási mód merült fel. a) Az első megoldás abból az elvi alaptételből indul ki, hogy a jelenlegi ügyészségi szervezet alapvetően megfelel azoknak a céloknak, amelyeket az Alkotmány és a legfelsőbb államhatalminépképviseleti szervek a számára előírtak. Ezen álláspont elfogadása esetén a hatályos alkotmányszöveg csak kisebb változtatásokra szorul; részben az államszervezet átalakítása keretében bevezetendő új jogintézmények kapcsán, részben pedig annak érdekében, hogy az Alkotmány valamennyi ügyészi feladatkört megjelenítse. Jelenleg ugyanis hiányoznak az Alkotmányból az ügyészi nyomozásra, az ügyész polgári ügyben perindítási jogára, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletére vonatkozó, törvényben rögzített szabályok. Annak kifejezésre juttatása végett, hogy a törvényesség és a jogbiztonság — még elviekben sem — nem függ az Országgyűlés személyi összetételétől, célszerű volna, ha az Országgyűlés a legfőbb ügyészt — miként majd a Legfelsőbb Bíróság elnökét is — a parlamenti ciklusnál hosszabb időre válassza meg. b) Elképzelhető olyan megoldás is, amely az ügyészi szervezet feladatkörének jelentős módosulásával járna, anélkül azonban, hogy az ügyészség államjogi helyzete megváltozna. E szerint az ügyészség általános, minden állami, társadalmi és gazdasági szervezetre kiterjedő törvényességi felügyeleti jogköre és a polgári ügyekben való részvétele megszűnne, mert az új Alkotmány által bevezetendő (állampolgári jogok szószólója, Legfőbb Állami Számvevőszék), illetve a folyamtosan addig bevezetett (a cégbíróság törvényességi felügyeleti joga, az Alkotmánybíróság, a közigazgatási bíráskodás) jogintézményének azt feleslegessé tennék. A büntetőeljárással kapcsolatos ügyészi hatáskörök (nyomozás bizonyos bűncselekmények tekintetében, a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, a vádképviselet, valamint a büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet) megmaradnának, de ezeknél is megvizsgálandó, milyen részjogosítványokat indokolt inkább a bíróságok hatáskörébe adni. c) A harmadik megoldási mód jelentősebben megváltoztatná az ügyészi szervezet jogállását. Abból kiindulva, hogy az ügyészség csak a büntetőeljárással kapcsolatos jogosítványokkal rendelkezne, és ezek közül is egyesek a vizsgálóbírói intézmény, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek főfelügyelője tisztségének megteremtésével feleslegessé válnak (a vizsgálóbíró a nyomozás törvényessége feletti felügyeletet végezné, illetve bizonyos esetekben maga nyomozna, s a bíróságon működne; a főfelügyelő a büntetés-végrehajtás szervezetétől teljesen elkülönülve, közvetlenül az igazságügy-miniszter alá rendelve dolgozna és széles körű felügyeleti jogosítványokkal rendelkezne), nem lenne szükség önálló ügyészi szervezetre. A legfőbb ügyész az igazságügy-miniszter egyik helyetteseként tevékenykedne, és a szervezet alapvetően a vádképviseletet látná el. Ez a változat összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy meg kell szüntetni az igazságügy-miniszternek a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen — bár jelenleg még meglévő — jogosítványait, a kormány pedig az ügyészi szervezeten keresztül kapna lehetőséget a jogalkalmazási politika közvetlenebb, de ugyanakkor a bírói függetlenséget nem sértő befolyásolására. Ennek érdekében viszont — ab) változattól eltérően — az ügyészségnek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy a polgári ügyekben is részt vegyen, mert csak így képes a jogalkalmazási politika széles körének érvényesítésére. Az állam jogi képviseletét ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium látná el. Ha a harmadik változat kerülne elfogadásra, úgy az ügyészségről nem szólna önálló fejezet az Alkotmányban, hanem „Az igazságszolgáltatás" című fejezet tartalmazná az ügyészségre vonatkozó rendelkezéseket. (Az ügyészség jelenlegi alkotmányos helyzetének bármiféle megváltoztatására irányuló javaslattal szemben ellenérveket a 12. számú függelék tartalmazza.) Az ügyészi szervezet alkotmányos rendezésére vonatkozóan a harmadik változat elfogadását javasoljuk, mert ez áll összhangban a kialakítandó államszervezeti rendszer többi elemével. 428