A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

3.9. Az állami gazdaságpolitika alapelvei a) Alkotmányos tételként kell rögzíteni: a magyar gazdaság szocialista társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság, amelyben az állami gazdaságpolitika alapvető feladata a világpiaci folyamatokhoz való alkalmazkodókészséget és a teljesítményelvet kikényszerítő gazdasági környzet kialakítása, a piac harmonikus működésének elősegítése. b) Alkotmányos elvként szükséges kimondani: a társadalmi-gazdasági fejlődés legfontosabb céljait és az állami gazdaságpolitika feladatait a népgazdasági tervek tartalmazzák. Az Országgyűlés évenként megállapítja az állami költségvetést, megtárgyalja a végrehajtásról szóló jelentést, és ennek jóváhagyásáról törvényt alkot. c) Az Alkotmány követelményeként írja elő, hogy a gazdaságpolitikai döntések különösen a nemzeti jövedelem és vagyon gyarapítását, a közhasznú javak megfelelő hasznosítását, a természeti és az épített környezet védelmét, a foglalkoztatás minél magasabb szintjének biztosítását, a rászorulók támogatásának elősegítését és a társadalmi igazságosság érvényesítését szolgálják. d) Az állam segítse elő a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését, és biztosítsa a gazdaságban a külföldi tulajdon magyarországi működésének biztonságos feltételeit. 3.10. A gazdálkodás alanyainak jogai a) A gazdálkodás alanyait — állampolgárokat és gazdasági szervezeteket — megilleti a tulajdonszerzés és a tulajdonnal való szabad rendelkezés. Ezt a jogot csak törvényben és közérdekből lehet korlátozni. b) A gazdaság működésének rendje a vállalkozás és a verseny szabadságán alapul. Ennek megfelelően a gazdálkodás alanyai szabadon választhatják meg az általuk végzett gazdasági tevékenységet és a gazdálkodás szervezeti formáját. Ezeket a jogokat is csak törvényben és közérdekből lehet korlátozni. A gazdasági verseny szabályainak betartását az állam ellenőrzi és megsértését bünteti. 4. Az emberi és állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek Az Alkotmány szerkezetét tekintve az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek rendszere egy, önálló fejezetben helyezkedjen el. A jelenlegi megoldástól eltérően ezt a fejezetet feltétlenül előbbre kell hozni: egyértelművé kell tenni értékjellegét és azt, hogy az új Alkotmány ezen értékek biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét, feladatait. Erre két megoldás látszik megfontolandónak: a) ez a fejezet legyen az első, alapjaiban határozza meg az állam és polgára viszonyát; b) kövesse a társadalmi rendről szóló fejezetet, de ez esetben a Preambulum szóljon a jogok jelentőségéről, alapértékjellegéről. A két változat közül az utóbbi elfogadását javasoljuk. A Magyar Népköztársaságnak Az Emberi Jogok Egyetemes Nyüatkozatához, A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához történt csatlakozásából eredő kötelezettségvállalásaihoz igazodva, a jogokat az alábbi csoportosítás szerint indokolt szabályozni: 4.1. A személyiségi jogok Az Alkotmány ismerje el minden ember (minden, a Magyar Állam joghatósága alá tartozó személy) jogát a) az élethez, személyi szabadsághoz és biztonsághoz, valamint az emberi méltósághoz; b) a személyiség szabad kibontakoztatásához; c) a jogalanyisághoz; d) a törvény, a bíróság vagy más hatóság előtti egyenlőséghez; e) a jó hírnevéhez; j) a magántitok (postai küldemény, távbeszélő, magánbeszélgetés) és a magánlakás sérthetetlenségéhez; g) a személyes adatok védelméhez. 415