A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

2. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA L. Grósz Károly [s. k. aláírás] n. 9. KB/113/a. JAVASLAT a Központi Bizottságnak az új Alkotmány szabályozási koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásra A pártértekezlet határozatának megfelelően — széles körű, összehangolt politikai, tudományos és szakmai alapozó munkával, meghatározott szervezeti rend és ütemezés szerint — megtörtént a jelenlegi Alkotmányunk felülvizsgálata, s ennek eredménye alapján kialakult az új Alkotmány szabályozási koncepciója. Az eddig elvégzett munka, illetve az új Alkotmány mellékelt szabályozási koncepciója a lényeget illetően összhangban van azokkal a politikai alapelvekkel, amelyeket a Politikai Bizottság az 1988. május 31-ei állásfoglalásában az Alkotmány felülvizsgálatához meghatározott. Az új Alkotmány szabályozási koncepciója alapvetően a felülvizsgálatra felkért munkabizottságok javaslatain alapul, de tartalmazza az egyéb tudományos eredményeket, valamint az igazságügyi minisztériumi műhelymunka során kialakított gondolatokat is. Az így kimunkált koncepciót két alkalommal áttekintette a Központi Bizottság által, az alkotmányozó munka elvi-politikai irányításának koordinálására kiküldött bizottság; megvitatta továbbá: a Minisztertanács és annak Tanácsi Kollégiuma, az Országgyűlés alkotmányozó bizottsága, az igazságügyminiszter által vezetett tudományosszakmai bizottság, s véleményt nyilvánított róla több intézmény, társadalmi szervezet. Nem utolsósorban megvitatta a Politikai Bizottság is, s miután alkalmasnak találta azt egy átfogó politikai vitára, úgy határozott, hogy azt megvitatás és állásfoglalás végett a Központi Bizottság elé terjeszti, megjegyezve: a koncepcióban még érzékelhetők egyenetlenségek, a kimunkálás mélységében pedig kisebbnagyobb aránytalanságok. A vita és a további munka során feltétlenül pontosítani kell a preambulummal, az államformával, a társadalmi-politikai-gazdasági rend alapelveivel összefüggésben rögzítetteket, még egyértelműbbé téve, hogy hazánkban továbbra is a szocializmust kívánjuk építeni. A munka további menetében célszerűnek látszik az, hogy az új Alkotmány egy-egy politikailag különösen fontos részét (így például a preambulumot, a társadalmi-politikai-gazdasági rend alapelveit, a köztársasági elnöki intézmény bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, az országgyűlési választások új rendjét) a Politikai Bizottság külön előterjesztések alapján is áttekintse, és a szükségesnek mutatkozó kérdésekben foglaljon állást, vagy kérje a Központi Bizottság véleményét. Az eddig elvégzett munka alapján a további teendők a következők szerint alakulhatnának: a koncepciónak az Országgyűlés márciusi ülésszakán történő megvitatása után megkezdődhetne az új Alkotmány szövegtervezetének a kidolgozása, amelyet — egy jól átgondolt és megtervezett, kellőképpen előkészített — társadalmi vitára lehetne bocsátani, majd a vita hasznosítása után az Országgyűlés elé kerülhetne az új Alkotmánytörvény. Indokolt volna, hogy az új Alkotmány tervezetéről, annak országgyűlési tárgyalása előtt a Központi Bizottság állást foglaljon. Feltétlenül célszerű lenne, hogy az új alaptörvényt a választópolgárok népszavazáson erősítsék meg. A párttagság tájékoztatása és az új Alkotmány társadalmi megvitatására való felkészülése céljából indokolt volna, hogy a koncepció és a Központi Bizottság róla szóló állásfoglalása jelenjen meg az Alapszervezeti Tájékoztatóban. 408