A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Az a véleményem, hogy a kétkamarás országgyűlés esetleges létrehozása a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben azért nem kívánatos, mert a kialakulatlan döntési mechanizmus, működési rend késleltethetné az időszerű működést, az Országgyűlésre háruló fontos feladatok időbeni és gyors megoldását. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban utalok vissza arra a korábbi gondolatra, hogy az alternatív javaslatok közül több esetben hiányzik a koncepció előterjesztőinek álláspontja, illetve a politikai állásfoglalása. Az országgyűlési képviselői mandátum elnyerésének lehetséges módozatairól a koncepció három megoldási javaslatot tartalmaz, de nem tűnik ki, hogy az előterjesztők melyik javaslatot támogatják, vagy milyen indokkal vetik el a másikat. Egyetértek a koncepció azon elgondolásaival, amely Népköztársaság Elnöki Tanácsát felváltó, ugyanakkor feladatában azzal mégsem azonos köztársasági elnöki funkció létrehozását javasolja. Antalóczy elvtárs álláspontjától eltérően, a magam részéről az elnöki hatalom erősségével kapcsolatban inkább a reprezentatív típusú elnöki rendszer bevezetését tartom indokoltnak. Ugyanakkor magam sem zárom ki, hogy a közélet élénkülésével, nyitottságának javulásával és a hatalom társadalmi kontrolljának garanciális kiépülésével, annak hatékony működésével a köztársasági elnöki funkció működésének, kezdeti tapasztalatainak megismerése alapján később lehetőség nyíljon a közepesen erős elnöki hatalom megteremtésére. A jelenlegi társadalmi, politikai helyzetre, kellően le nem tisztult és nem tisztázott történelmi tapasztalatainkra figyelemmel, ma talán kevéssé célszerű egyetlen tisztséghez, egyetlen személyhez autokratikus hatalomgyakorlásra emlékeztető, annak lehetőségét megteremtő jogköröket telepíteni. Szilbereky elvtárshoz hasonlóan az ügyészség leendő jogállásával röviden magam is foglalkozok. Az ügyészi szervezettel kapcsolatban a koncepció előterjesztőivel ellentétben én a második megoldási mód megvalósításával értek egyet. Tehát magam is indokoltnak tartom az ügyészség szerepkörének megváltoztatását, az általános törvényességi felügyeleti jogkör átruházását, a polgári ügyekben való részvétel jogának megszüntetését. Ugyanakkor úgy ítélem meg, hogy a hatalmi ágak következetes szétválasztását szorgalmazó alkotmányos elvek következetes érvényesítése nem teszi lehetővé, hogy az ügyészségek továbbra is a kormányzat részét képező igazságügyi főhatóság keretén belül működjenek. A magam részéről legcélszerűbbnek egy, az Országgyűlés alá rendelt, a kormányzati és más állami szervektől független, feladataiban viszont profiltisztább ügyészi szervezet kialakítását és működését látom. Végezetül a tanácsok szervezete és működése részhez kapcsolódóan, a szabályozási koncepció lényegével egyetértve, magam is felvetem, és továbbgondolásra ajánlom annak mérlegelését, hogy a helyi tanácsok önálló gazdálkodásának megvalósulása, a helyi tanácsok jelentőségének és szerepkörének növekedése mellett indokolt-e a megyei szintű tanácsi testület fenntartása, működtetése. Ezért javaslom, hogy az Alkotmány kimunkálása, ezzel egyidejűleg a tanácstörvény előkészítése során a megyei tanácsok helyzetével, további szerepkörével kapcsolatos felvetéseket, megoldási lehetőségeket is alaposan vizsgáljuk meg. Tisztelt Központi Bizottság! Az a véleményem, hogy a központi bizottsági ülés mai vitája, valamint az Országgyűlés március 8-án kezdődő ülésszaka jó esetben olyan helyzetet teremt, amelyben kikristályosodhatnak az álláspontok, az alapvető kérdésekben az egységes megítélés és gondolkodás lesz a jellemző, és képesek le251