A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

-* 14. sz. függelék A) MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZIGORÚAN TITKOS! KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Grósz Károly [s.k. aláírás] JELENTÉS a Központi Bizottságnak a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról 1. Az MSZMP Központi Bizottsága politikai egyeztető fórum létrehozásáról szóló 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató megnyilatkozás mellett, tartózkodó és részben elutasító reagálásokat is kiváltott. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint az 1989. április 8-ai többoldalú megbeszélésen részt vevő szervezetek egyetértéssel fogadták a kezdeményezést. Méltányolták az MSZMP azon törekvését, hogy nem fogad el egy tisztán kétoldalú tárgyalási konstrukciót, mert ez jelentős társadalmi erőket rekesztene ki a politikai egyeztetésből. Részvételi szándékukat valamennyien megerősítették. Az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek válasza ellentmondásosnak tekinthető. A kerekasztal — meglehetős sietséggel nyilvánosságra hozott — állásfoglalása a kezdeményezés érdemi megválaszolása nélkül elutasítást tartalmazott, s az MSZMP-t az előkészítő tárgyalások egyoldalú megszakításával vádolta. Ugyanakkor az időközben lefolytatott konzultációk jelezték, hogy a gyors elutasítás nem feltétlenül tükrözi az egyes szervezetek álláspontját és törekvéseit. Az Új Márciusi Front válaszában — az MSZMP-t és az Ellenzéki Kerekasztalt egyaránt felelőssé téve a tárgyalások holtpontra jutásáért — lényegében megismételte az Országos Nemzeti Bizottság felállítására irányuló javaslatát. Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a társadalmi kiegyezés fontosságát hangsúlyozva a patthelyzet kialakulását az MSZMP halogató taktikájának tulajdonította. Az előkészítő tárgyalások megrekedését élénk sajtópolémia kísérte, amely a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. 2. Az MSZMP tárgyalócsoportja szerint a sajtó útján való további politizálás nem vezethet eredményre. A társadalom vélhető többsége a párt hatalmi helyzetéből indul ki, s — a tárgyalások konkrét tényeinek ismeretétől függetlenül — mindenképpen az MSZMP-t hibáztatja a késlekedés miatt. Á hétvégén az MSZMP képviselői a kompromisszum keresésének szándékával ismét egyeztető megbeszélést tartottak az Ellenzéki Kerekasztal szakértőivel, ahol újabb kezdeményezéssel éltek. A javaslatokat a kerekasztal képviselői alapvetően kedvezően fogadták, azt előrelépésnek minősítették. Az Ellenzéki Kerekasztal végleges válasza a héten várható. Mindezek alapján a Központi Bizottság május 8-ai elvi tárgyalási javaslatát indokolt az alábbi konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani: — a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztal egyik oldalán az MSZMP, a másik oldalon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadik oldalon mindazon szervezetek képviselői foglaljanak helyet, amelyek az előző kettőhöz nem kívánnak csatlakozni. A negyedik oldal tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők számára tartható fenn, melyek egy része állandó megfigyelőként lehetne jelen; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándéka kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; — a Központi Bizottság jelölje ki az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben az MSZMP képviseletében a kormány is kapjon helyet; a tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lépjen életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében; — a Központi Bizottság kérje fel az Országgyűlés elnökét, hogy — a tárgyalófelek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; 1083