A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

13. sz. függelék Grósz Károly [s. k. aláírás] BELSŐ HASZNÁLATRA! Készült: 1 gépelt pld-ban KB/145. TÁJÉKOZTATÓ az MSZMP Központi Bizottságának az MSZMP reformkorok 1989. május 20-án Szegeden rendezett munkatanácskozásáról I. 1989. február végétől egyre gyorsuló ütemben alakulnak az MSZMP-tagok reformkörei, mint párton belüli platformcsoportok. Április 15-én Kecskeméten a Reform-műhely tanácskozáshoz kapcsolódva szinte napok alatt szerveződött meg az akkor már létező 30 reformkör képviselőinek alkalmi találkozója. Már azt megelőzően is több reformkörben felvetődött egy országos reformköri eszmecsere gondolata. A kecskeméti találkozón a reformkörök képviselői elhatározták egy országos munkatanácskozás megrendezését. Mivel a mozgalom Szegedről indult, a tanácskozás színhelyének Szegedet javasolták. Előkészítésére felkérték a Csongrád megyei reformkört. A reformkörök alakulásának folyamata az országos tanácskozás előtt tovább erősödött. így május 20-án a szegedi rendezvényen végül több mint száz reformkör 440 képviselője vett részt. A pártban a helyenként még meglévő értetlenség mellett ma már rendkívül nagy érdeklődés és egyre fokozódó szimpátia bontakozik ki a reformköri mozgalom iránt. Ebből eredően kb. 150—200 érdeklődő MSZMP-tag és tisztségviselő is jelezte részvételi szándékát. A reformkörök által vallott egyik működési alapelv — a nyitottság és a nyilvánosság — jegyében az érdeklődők, illetve a hazai és a külföldi sajtó előre bejelentkezett képviselői is jelen lehettek a tanácskozáson. A reformköri résztvevők és az érdeklődők száma többszörösen meghaladta azt a keretet, amit a Csongrád megyei reformkör képviselői a szervezés elvállalásának pillanatában elképzeltek. A tanácskozáson részt vevő párttagok szóhoz jutása érdekében szekcióüléseket, a tömeges külső érdeklődés kielégítésére pedig nagygyűlést hirdettek meg május 21-re. A szervezőkhöz eljutott olyan törekvés közvetítése is, hogy az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kapjanak meghívást, vegyenek részt. A tanácskozás szegedi szervezői ezt a közvetlen részvételi szándékot elhárították, hogy ne nehezítsék a Központi Bizottság tárgyaló csoportjának pozícióit. így a megfigyelő jogú résztvevők között csak néhány — főleg újságírói státusban lévő — személy volt, aki nem az MSZMP, hanem valamely alternatív szervezet tagja. Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői — látva, hogy személyes meghívásukra nem kerül sor — levélben juttatták el véleményüket, üzenetüket a tanácskozáshoz. II. A tanácskozás rendkívül nagy érdeklődés és hozzászólási aktivitás közepette, konstruktív légkörben folyt. A nyitó plenáris ülésen felelős, szélsőségektől mentes referátumok hangzottak el a reformkörök szerepéről az MSZMP megújulásában, illetve a párt reformjának szükségességéről, irányairól. A szekcióüléseken élénk viták bontakoztak ki. A résztvevők döntő többsége nagy felelősséggel, a párt és a társadalom iránti őszinte aggodalommal, a tenniakarás szándékával szólt hozzá. Előfordult néhány túlfűtött hozzászólás, túlzó javaslat is, de a résztvevők többsége már a szekcióüléseken elszigetelte a szélsőséges vagy irreális felvetéseket, így azok már a szekciók összefoglalóiba, javaslataiba sem kerültek be (pl. 1956 forradalommá nyilvánítása). A budapesti résztvevők között akadt néhány személy, aki ezt nehezen viselte el és a záró plenáris ülés második felében sértődött hangnemben szólt hozzá, ezzel indulatos vitát provokált. 1081