A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
28 A XIII. kerületi lakóhelyi reformalapszervezet megalakulásáról és felhívásáról a Népszabadság 1989. máj. 27-i számában jelent meg cikk. 29 A Pártpolitikai Bizottság anyaga „A munkahelyi és a lakóhelyi pártalapszervezetek szerepéről, feladatairól. A párt választási rendjéről" címmel jelent meg. (Pártviták. 1. sz. 1989. Kiadja az MSZMP Központi Bizottsága Pártpolitikai Osztálya.) 30 L. a 7. sz. függelék 1/5. pontját. 31 A Népszabadság 1989. máj. 29-x számában jelent meg a cikk: „Pozsgay Imre nyilatkozott a Szabad Európának" címmel. 32 A reformkörök kecskeméti tanácskozása 1989. április 15-én volt. amelyről a Népszabadság 1989. ápr. 17-i számában részletesen beszámolt. 33 „Békés átmenettel a demokratikus szocializmusba" címmel tudósít a Népszabadság 1989. máj. 22-x számában az MSZMP-reformkörök első országos tanácskozásáról, amelyet május 20-án tátották Szegeden. 34 L. a 7. sz. függelék 1/2. pontját. 35 A PB 1989. máj. 26-i ülésének határozati jegyzőkönyvében erről a következőt rögzítették:,, A Politikai Bizottság tudomásul veszi a tájékoztatást arról, hogy Pozsgay Imre elvtárs a május 17-i bécsi sajtótájékoztatóján, valamint a Szabad Európa Rádiónak május 24-én adott interjújában a párt főtitkárának személyével összefüggésben az elvtársiasság határain túllépő kijelentést tett. A kérdés tisztázására Pozsgay Imre elvtárs jelenlétében visszatér. Amennyiben a Központi Bizottság május 29-én kezdődő ülésén erről említés történik, Grósz elvtárs beszéljen róla, s javasolja, hogy a testület küldjön ki bizottságot a kérdés megvizsgálására. " (MOL 288. f. 5/1066, ő. e.) 36 A PB 1989. máj. 26-i ülésének határozati jegyzőkönyve szerint Németh Miklós szóbeli bejelentése alapján „a Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy Pozsgay Imre elvtárs május 26-án az Európa Akadémia fennállásának 25. évfordulója alkalmából előadást tart Nyugat-Berlinben; május 29—30-án Bonnban az Adenauer Stiftung és az USA Politikatudományi Társaság rendezésében előadást tart és szemináriumot vezet; május 31-én a hamburgi Katolikus Akadémián előadást és konzultációt tart. " (MOL 288 f. 5/1066. ő. e.) 37 A Népszabadság 1989. máj. 17-i számában ismerteti Pozsgay Imrének a Kurier című bécsi napilapnak adott interjúját „Az élet túlhaladta a tavalyi pártértekezlet céljait" címmel. 38 „Április 29-én a Tolna megyei pártértekezlet az egytestületes pártbizottság mellett voksolt, amelynek első titkára dr. Jánosi György főiskolai docens, a szekszárdi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese, aki társadalmi munkában látja el ezt a funkciót. " (Népszabadság, 1989. máj. 2.) 39 L. a Népszabadság 1989. máj. 27-i számában „Aláírások mellette és ellene" címmel megjelent tudósítást. 40 A pekingi Tienanmen térről van szó, ahol 1989. május 13-án több száz diák éhségsztrájkjával kezdődött a demokráciát és a reformok végrehajtását követelő tömegmegmozdulás, amelynek eseményeiről és véres elfojtásáról a napilapok május—júniusban folyamatosan beszámoltak. 41 A Népszabadság 1989. máj. 29-én egész oldalas összeállítást közöl „Az MSZMP eseményei" címmel, közte a dunaújvárosi és a környező községek MSZMP-tagjai, alapszervezetei, küldöttei május 26-án megtartott fórumán kialakított álláspontját is. 42 A KB korábbi döntése szerint az MSZMP tárgyalódelegációjának vezetője Grósz Károly, tagjai: Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Berecz János, Fejti György. Az „önként jelentkezésről" 1. Szűrös Mátyás hozzászólását e napirendi pontnál. 43 A Rádió 168 óra c. műsorában 1989. május 20-án „Kádár János nem volt moszkovita" címmel folyt vita, amelynek egyik résztvevője Ormos Mária volt. 44 Straub F. Brúnóról van szó, aki 1988 július és 1989 szeptember között az Elnöki Tanács elnöke volt: 45 Az új pártok és a választópolgárok 1989-ben az országgyűlési képviselők közel egynegyedével szemben felléptek, kezdeményezték a visszahívást. L. erről bővebben Kukorelli István: Az Országgyűlés a többpártrendszer első évében. In: Magyarország politikai évkönyve 1990. Szerk. Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László. AULA OMIKK1990. 193—198 p. 46 L. a 8 sz. föggeléket. 47 L. a 9. sz. függelék&t. 48 L. a 10. sz. jüggelékct. 49 A KB 1988. nov. 1—2-án tartott ülésén elfogadta a PB tagjai által tett publikus nyilatkozatok összehasonlító áttekintéséről készült tájékoztatót. Kinyilvánította, hogy „Összhangban az MSZMP Országos Értekezletén megfogalmazott követelményekkel, természetesnek tekinti, hogy a politikai vezetők megnyilatkozásaiban kifejezésre jutnak egyéniségükből, gondolkodásukból adódó kü1057