A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
mondom, ha nincs lezárva egy folyamat, akkor a Központi Bizottságnak nincs módja lehető legáltalánosabb és támadhatatlan dokumentumot elfogadni. Most ilyen tervezet került a Központi Bizottság elé, örömmel várunk minden javaslatot, megfogalmazási finomítást, de nekem is meggyőződésem, a Központi Bizottság nem hallgathat. TVÁNYI PÁL elvtárs: Köszönöm szépen. Megkérdezem, van-e kérdés. Tessék parancsolni Bereczky elvtárs. BERECZKY GYULA elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Az anyag, amelyhez Berecz elvtárs kiegészítést fűzött, két és fél flekkes dokumentum. Ha akarjuk, ha nem, ez dokumentum értékű anyag, ezt a politikához értő emberek így fogadják. A történészek, a tudósok nyilvánvalóan más ítéletet fognak mondani. Ezt az anyagot, ha elolvassák az emberek a temetés előtt, arra következtetnek, hogy a párt rehabilitálta Nagy Imrét. Ebben olyan mondatok vannak, a harmadik flekk első mondatait olvassuk el, amelyek értékelők, amelyek a XX. század kiemelkedő személyiségének, a szocializmus továbbfejlesztőjének stb. stb. ítélik. Nem akarom az anyagot méltatni, nem is akarok javaslatot tenni a módosításra, nyilván finomítani kell. Kérdésem a következő: Az anyag tartalmával megismerkedve, kérdezem, a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Nagy Imre temetésén a párt részéről ki vesz részt. IYÁNYI PÁL elvtárs: Köszönöm szépen. Romány Pál elvtárs, utána Kótai elvtárs. ROMÁNY PÁL elvtárs: Kedves Elvtársak! A kérdésem rövid, arra vonatkozik, hogy az Országgyűlés vagy a kormány készül-e valamit tenni. Ugyanis ezt én értem, és helyeslem is, hogy a Központi Bizottság szólaljon meg ebben az ügyben. A kérdésem [azért kérdés marad], hiszen mi nem annullálhatunk bizonyos állami dolgokat; nem néztem utána, hogy annak idején, tehát 57-ben sem, sem 58-ban a Központi Bizottság deklaráltan nem foglalt állást Nagy Imre ügyében. Bár ezt nem tudom pontosan. Ha már szólok, rögtön egy javaslatom is van: én rövidítést ajánlok, és bizonyos szerkesztési átrendezést. A rövidítésnek megvan az értelme. Az anyagra átvezettem a javításaimat, s átadom a szerkesztőknek. IYÁNYI PÁL elvtárs: Köszönöm szépen. — Kótai elvtárs következik. KÓTAI GÉZA elvtárs: Kedves Elvtársak! Annak előrebocsátásával teszem fel két rövid kérdésemet, hogy egy hete azt az álláspontot képviseltem, hogy legyen egy ilyen nyilatkozat egyfelől, másfelől rögtön a KB-ülés után adjuk ki. Úgy értem, hogy a szerkesztőbizottság az észrevételeket bedolgozza, én támogatom a megjelentetését. A kérdésem Horn elvtárshoz szól. Két rövid kérdés ezzel az ominózus mondattal kapcsolatban, hogy sok szempontból tévedett politikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Itt is előrebocsátanám, hogy a nemzetközi feltételeket és következményeket én nem szűkíteném le kizárólag a szocialista országokra, még kevésbé csak a Szovjetunióra, bár Gyula beszélt jugoszlávokról, kínaiakról, másokról is, ezt tudom. Hanem én nem vagyok benne a történelmi albizottságban, hajói értettem a Gyulának a kijelentését; az egyik: vagy azt mondta, hogy egyeztette a szovjetekkel, vagy azt, hogy a szovjetek egyetértésével történt. 1036