Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

ria-oltárának az igazgatója meg testvérei (fr. uterinis): János és Balázs másrészről, mint nemrégen (a nonnullis retroactis temporibus) osztályostestvérek, annak érdekében, hogy utódaik és örököseik is örök békében éljenek, az általuk saját költségen és erőfeszítéssel visszaszerzett és őket közösen megillető Gömör megyei Zenthdemeter (amelyet Miklós) és Herepan (amelyet Miklós mester, János és Balázs szerzett vissza) nevű birtokaira nézve egyezséget kötöttek; eszerint Zenthdemeter lakosai közül (ex hospitibus) Pachos (dictus) Jakabot az első, László fiának, Lőrincnek fiát: Bartha-t a második fél választotta magának, a birtoknak pedig fele jut az egyik, fele a másik félnek és örököseiknek, annak rninden haszonvételével és tartozékával. Mivel Chynege Miklós több pénzt adott ki Zenthdemeter visszaszerzésére, mint a másik fél Herepanéra, ezért Herepan is két egyenlő részre osztatik a felek között, ugyancsak minden haszonvételével és tartozékával, úgymint művelt és műveletlen földjeivel, rétjeivel, erdeivel, vizeivel, legelőivel és vízfolyásaival. Chynege Miklós Zenthdemeter-ben saját költségén építtetett csűrét (horreum) onnan tetszése szerint bárhová elviheti; ha valamelyik fél az egyezséget nem akarná megtartani, a Zenthdemeter visszaszerzésére kiadott összegben, 166 új pénzben (nove monete), forintban — minden forintot 100 dénárjával — számolva, a második fél pedig ennek kétszeresében marasztaltatik el; a felek a most megosztott földeken általuk már elvetett gabona hozamát teljes egészében megkapják. A privilégiumot a nagyobb autentikus függőpecsettel erősítették meg. — Arenga. Két példányban, hártyán, selyemzsinóron függő pecséttel. A DL 57107/1. jelzésű példány pecsétje és annak fészke egy helyen sérült, a DL 57107/2. jelzésűé ép. — Eltérő írásmód: Chynige/Chynyge, Zenthdemether. 101. 1414. március 7. (IV. a. Gregorii) Buda. Zsigmond király meghagyja Pelseuch-i Bebek János királyi tárnokmesternek és gömöri ispánnak, meg a szolgabíráknak, hogy Zwhafe birtok szomszédaitól és a megyebeli nemesektől Istenbe vetett hitükre, a királynak és a szent királyi koronának tartozó hűségükre, a feszület érintésével tett eskü alatt vizsgálják ki Zwzafe-i(!) Sebestyén mester, királyi kúriai jegyző, továbbá Thornalya-i Benkes Miklós meg Fachyan (dicti) Domokos és László, Choltho-i László és Somogy (dictus) István fia: László Zwhafe-i nemes panaszát, amely szerint Keueches-i Chynege Miklós és fia: István az elmúlt Mihály-nap nyolcadik napja (okt. 6.) körül Markrethe-i jobbágyaikkal az éj csendjében felszántották, bevetették, és Markrethe nevű birtokukhoz csatolták a panaszosoknak Zwhafe/Zwhafew birtokhoz tartozó nagy darab szántóját és a két birtokot elválasztó Mezde nevű árkot. Ha a panasz valósnak bizonyul, a Zwfew-i(!) nemeseket ismét vezessék be az elfoglalt földdarabok birtokába, és védjék meg őket abban. Átírta Pelsőci Bebek János királyi tárnokmester és gömöri ispán 1414. december 31-én kelt jelentésében. DL 57109. 102. 1414. augusztus 16. (in die animarum) Porozlo. Porozlo-i Hanczko fia: János mester elismeri, hogy Balázs nemes, az egri vár várnagya, a tőle új pénzben kölcsönvett 50 (nove monete) forint egyik felét személyesen adta meg, a másik felét pedig a kölcsönt adó familiárisával: Negies-i Istvánnal küldte meg. Papíron, a szöveg alá nyomott pecsét darabjával. DL 57108. (43.)