Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

és György egy részről, Molach-i Isak fiai: György és Pál a maguk meg testvérük (fr. ipsorum uterino): Gergely pálos szerzetes nevében — ügyét magukra vállalva — más részről a közöttük levő peres ügyekben, különösen a nevezett Isak fiainak: Jánosnak, Mihálynak és Istvánnak a nevezett János fia: György által Druget Vilmos (magn.) volt nádor előtt párbajban történt — Isten így akarván (Deo sic volente) — megöletésének, valamint az első fél javára a második féllel szemben először Druget Vilmos egykori, majd Miklós mostani nádor által Gwmur villa közelében tartott különböző gyűléseken hozott főbenjáró ítélet ügyében — Benedek fia: Kun (dictus) Miklós mester, Bubek (dictus) Domokos fiai: István és György meg Fábián fia: Siculus Gergely közvetítésével — kötöttek. Eszerint az első fél elengedi a másodiknak a főbenjáró büntetést, és visszaadja neki a Gömör megyei Molach-i birtokrészét, amelyet az első fél az említett párbaj óta birtokol; ezzel szemben a második fél a Gömör megyei Haripan, Kezeu, Rechche, más néven Kweches és Apaty, más néven Zwha birtokokban (in terris seu possessionibus) levő összes részét, amelyek jelenleg is az első fél kezén vannak, örökre és visszavonhatatlanul nekik adja át; a második fél köteles lesz azokat az okleveleket, amelyeket gondatlan őrizése folytán már 18 évvel ezelőtt elloptak a Molach-i Szent Erzsébet egyházból, ha azokat az első fél valakinél megtalálja, ennek részére a saját erejéből és költségén visszaszerezni. Kötelezték továbbá magukat és örököseiket, hogy ha az első fél a megegyezést megszegné, vagy pert indítana, akkor a második féllel szemben patvarkodás vétségében (in vitio calumpnie), a második fél pedig hasonló esetben az elsővel szemben párbajban vesztesként (in succubitu duelli facti potentialis) marasztaltassék el. Végül a felek a köztük folyt összes perben kelt oklevelet érvénytelenítik, hogy cseppnyi gyűlölködés (scintillula invidie) se maradjon köztük. Átírta Garai Miklós nádor 1412. április 29-én kelt privilégiumában. DL 57102. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. DL 57082. — Eltérő írásmód: Malah-i, Chynige, Malah-i Isak, Malah, Kezw, Rekche, Kueches, Appaty. Anjou V. 448. (a tartalmi kivonat). 45. 1346. Az egri káptalan bizonyítja, hogy [Donch fia] Domokos szemtől szemben (facie ad faciem ac oculo ad oculum) eltiltotta Isaak fiait: Györgyöt és Pált, nemzetségének nemeseit a Gömör megyei Haripan, Kezw, Rechke és Appaty birtokban levő részeinek elajándékozásától, elidegenítésétől és elörökítésétől, János fiait: Miklós mestert és Györgyöt ezek átvételétől és elfoglalásától. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. DL 57082. Anjou V. 444. 46. 1347. Gömör megye ispánja és a szolgabírák tiltakozó levele arról, hogy előttük Donch fia: Domokos tiltakozott, mondván: ő a Zagrab és Korpás nemzetségből való, és a Gömör megyei Rechke birtok fele örökösen az övé (sua esset perpetualis), s a másik fele nemzetségi egyenesága alapján (ratione linee generationis) őt illeti, és nem Malah-i Chynige (dictus) János fiát: Miklóst és Telukes-i Miklós fiát: Jánost, ezért eltiltotta őket eüdegenítésétől. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. DL 57082. Anjou V. 444.