Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

consanguineitatis pre ceteris connexi exstitissent), másrészt mert ők és nővére: Margit asszony tanácsaikkal és ügyei intézésével segítségére voltak, továbbá a János fiaitól kapott 40 márka fejében, és mert nővére leánynegyede és anyja hitbére és jegyaján­déka felől nyugtatták őt. Tartalmilag átírta Miklós nádor 1349. július 15-én kelt oklevelében. (Az átíró oklevél való­színűleg elpusztult.) Anjou V. 304. 35. 1341. szeptember 6. (4. die II. a. nat. Marié) Örvény (Ewreyn). Drugetth Vilmos nádor, a kunok bírája bizonyítja, hogy Hevesújvár megye ne­meseinek egyeteme részére tartott gyűlésén Solymus-i Mihály fia: István és Pál fia: Benenyg előadták, hogy a megyében fekvő Solymus nevű birtokuknak azt a részét, amely őket öröklési jogon illeti, Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán Tagadou fia: Sebestyén magszakadása címén Károly királytól adományba kérte. A nevezett darab föld mindig Solymus része volt (nunquam distincte ab eadem Solymus, sed semper eius membrum extitisset), s azért hívták Tagadoufeude-nek, mert azt Tagadou nevű jobbágyuk, majd halála után ennek fia: Sebestyén művelte más jobbágyok módján ha­láláig. Kérték, hogy a megye szolgabírái, esküdt ülnökei, szomszédaik és határosaik, továbbá a megye minden nemese és más rendű lakosai tegyenek ez ügyben vallomást. A nádor kérdésére a szolgabírák és a megye nemeseinek egyeteme által számára bíró­társul választott esküdt ülnökök Istenbe vetett hitükre, a királynak és a szent koroná­nak tartozó hűségükre, valamint János fia: Sameyl, más szomszédok és valamennyi nemes az előadottakat megerősítették, mondván: Tagadou és fia sohasem voltak ne­mesek, közemberek (homines populares) voltak, a földet jobbágyként művelték, és az a nevezett Solymus határán belül fekszik és ahhoz tartozik. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 57077. (12.) 36. 1341. október 6. (in oct. Michaelis). Az egri egyház káptalanja bizonyítja, hogy előtte Goron-i Hedricus fia: Mi­hály — akinek személyazonosságát Goron-i Pál fia: Miklós comes és Gömör megye más nemesei meg Domokos Capulna-i plébános, Gömör megyei esperes által kiállított, a jelen ügyre vonatkozó kötelezvény bizonyította — nyugtatta Valy-i István fiát: Ger­gely comes-t és utódait annak a hitbérnek, jegyajándéknak és leánynegyednek pénzben történt megfizetését illetően, amely őt Gálya fia: Bank felesége nemes asszony és e Bank leánya nemes asszony után, aki az ő anyja, Val és Galsa birtok után megillette, s amelyek miatt ellene pert indított; egyben vállalta, hogy Gergely comes-t és utódait saját munkájával és költségén megvédi azokkal szemben, akik ez ügyben őt zaklatnák. A káptalan e levél bemutatása esetén privilégium kiállítását ígéri. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 57078. (13.) 37. 1342. június 5. (IV. p. quind. penthecostes). Az egri káptalan bizonyítja, hogy Malah-i János fia: György a maga, valamint testvére: Cynege (dictus) Miklós és ennek fiai: István, János és Jakab nevében a fent nevezett (ti. Drugeth Vilmos nádor volt ítélőmesterét) Mátyás mestert eltiltotta a már említett Zenthdemeter, más néven Felharipan falu és Apaty birtok felének ehdegeníté­sétől, Lőrinc fiait, Miklós fiait, Pongrác fiait — Lőrinc, Miklós és Pongrác, Csanád esztergomi érsek testvéreit — és másokat a birtokok megszerzésétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom