Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

dicto Mark erigi facere permittere noluisset, sed extra talem ... Johannem filium Dedych... quo supra ... ex parte eiusdem possessionis Erdeufolua nulla particula térre ... residuisse. Tartalmilag átírta Pál országbíró 1346. március 19-én kelt oklevelében. DL 94902. 7. 1346. március 19. (12. die oct. diei cynerum) in Wyssegrad. Pál comes országbíró a jászói konventhez. Humuroud-i János fia: Mark hamva­zószerda nyolcadán (márc. 8.) személyesen megjelenvén bírói széke előtt Dedych fia: János ellenében bemutatta az országbíró és az egri káptalan több oklevelét, és ezek alapján záró ítéletet kért (finem cause sue inponere dignaremur). Ezek közül tartalmi­lag átírta saját [1344. máj. 12-én kelt] oklevelét (lásd az 5. sz.). [1344-ben], Mihály­nap nyolcadán (okt. 6.) Dedych — fiát: Jánost a jászói konvent ügyvédvalló levelével képviselve — és János fia: Mark személyesen megjelenve bemutatta az egri káptalan [1344. júl. 1. után kelt] oklevelét (lásd a 6. sz.). E jelentés bemutatása után Mark kije­lentette, hogy János a földdarabnak nem igaz és valódi határait mutatta meg. Ezután az országbíró a vele ülésező bárókkal és nemesekkel úgy ítélkezett, hogy az alperes vízkereszt nyolcadán (1345. jan. 13.) előtte eredetiben mutassa be az István király-féle privilégiumot, a felperes pedig az egri káptalan jelentését, amelyet pecsétfővel lezárva neki visszaad, hogy azok alapján hozzon ítéletet. Vízkereszt nyolcadán Dedych jelent meg, fiát a jászói konvent levelével képviselve, s különösebb ok nélkül (absque efficaci ratione) kérte, hogy István király oklevelét későbbi időpontban mutathassa be, Mark pedig kész volt az egri káptalan oklevelének bemutatására, mire az országbíró elrendelte az okleveleknek böjtközépkor (márc. 2.) való bemutatását, az alperest perbe lépés előtt lefizetendő 3 márka bírsággal sújtva. Böjtközépkor az alperes Jánost Mogh fia: Demeter képviselte a jászói konvent oklevelével, és a felperes ellenében István király oklevelét nem eredetiben, hanem átírásban mutatta be, amivel a másik fél nem elégedett meg (de quo pars adversa minimé contentabatur), az ügyvéd ismét különösebb ok nélkül új határidőt kért. Az országbíró az oklevélnek György-nap nyolcadán (máj. 1.) történő bemutatását rendelte el, újabb 3 márka bírságot róva ki, és az előzőt kétszeresére emelve. E nyolcadon az alperes az oklevelet nem mutatta be, és a 9 márka bírságot sem fizette meg, ezért a bírságot megkétszerezve a pert a hadosz­lás tizenötödére halasztotta. A Horvátország ellen indított had vízkereszt tizenötödére (1346. jan. 20.) hirdetett oszlásának tizenötödén (febr. 3.) az alperes nem jelent meg, a privilégiumot nem mutatta be, és a 9 márka bírság kétszeresét sem fizette meg, ezért a határidő elmulasztása miatt (ratione omissionis termini) egyszerű bírsággal, a bírság meg nem fizetése miatt pedig annak kétszeresében marasztalta el a országbíró. A felperes 18 napig hiába várt rá, ezért az országbíró kéri a konventet, küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében Baktha-i Imre fia: György, Monay-i Mathe fia: János, Bedechke-i András fia: Péter és Monay-i Pál fia: Tamás királyi emberek egyike az alperes Dedych fiát: Jánost István király sokat emlegetett privilégiumának eredeti­ben történő bemutatására János fia: Márk felperes ellenében húsvét nyolcadára (ápr. 23.) a király jelenléte elé megidézze. Rongált hártyán, zárópecsételés nyomával. DL 94902. 8. 1357. szeptember 14. (in exalt. Crucis) in Zolio. Lajos király, mivel az Árvában elterülő, eddig teljesen lakatlanul állott Bistriche és Magrad erdőt benépesíteni, és bennük falvakat és várost alapítani akar, megengedi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom