Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)
OKLEVÉLKIVONATOK
kon több malacot (porcos) vett el; egy jobbat a maguk részére levágtak, a többit pedig, amikor kedvük tartotta, visszaadták a mondott jobbágynak. Sebden-i István — testvérét a garamszentbenedeki konvent levelével képviselve — azt válaszolta, hogy nem hatalmaskodva vették el a malacokat, hanem azok az ő erdejükben makkoltak (glantes! comedentes usui extitissent), és amint az szokás, ők a makkadó fejében (pro tributo silve) vettek el egy malacot. A bemutatott jelentések a tényállás bizonyítására elégtelenek, és többet bizonyítani a felperes ügyvédje sem tudott, ezért a velük együtt ülésező nemesekkel Istvánnak és Péternek György-napot követő hétfőn (ápr. 26.) előttük huszonötödmagukkal, nemes eskütársakkal leteendő esküt ítéltek meg arra, hogy ők a malacot nem hatalmaskodva vették el a jobbágytól, hanem makkadó (pro tributo silve) fejében, amint az szokás. — A szöveg alatt és a hátlap alsó szélén: Per D. Rongált papíron, három zárópecsét részeivel. DL 56906. (102.) — Az alperesek részére kiállított példány. 121. 1379. március 28. (II. p. Judica) in Gumur. Scarus-i Miklós fia: István mester, Bubek György mester aüspánja és Gömör megye szolgabírái tanúsítják, hogy Scarus-i Sándor fiai: János mester és Péter, e Sándor fiának: Andrásnak fiai: János, Jakab, István, Sándor és Miklós egyrészről, János fia: Farkas és e János fiának: Lászlónak fia: Albert másrészről, végül Tamás fiának: Péternek fia: András — néhai Honth comes unokái — harmadik részről, előttük személyesen megjelenve kijelentették és nyilvánosan bevallották: bár összes birtokukat, jobbágyukat és famulusukat egymás között három egyenlő részre osztották, mégis jobbágyaikra és famulusaikra vonatkozólag úgy egyeztek meg, hogy ha valamelyik jobbágy vagy famulus a mostani osztályban kapott urától előbbi urához kívánna menni, a következő György-nap nyolcadáig (máj. 1.) —javaival együtt — szabadon átköltözködhet; amelyik fél az ilyen átköltözködni szándékozó jobbágyot ebben megakadályozná, az azzal a féllel szemben, amelyikhez a jobbágy menni akart, még perindítás előtt — a bírói rész nélkül — 10 márkát tartozik fizetni. A felek minderre önként kötelezték magukat. Vízfoltos papíron, hátlapján három rányomott pecsét darabjaival. DL 56908. (100.) 122. 1379. április 18. (II. p. oct. passce) in Gumur. Gömör megye négy szolgabírája bizonyítja, hogy alispánjuk: Scarus-i Miklós fia: István mester, Bebek György mester Gömör megyei alispánja — az általuk hozott ítélet értelmében — húsvét nyolcadát követő hétfőn (ápr. 18.) előttük a saját személyében tett esküt szerviense, Tybahaza-i Tyba fiának: Imrének fia: György ellenében arra, hogy ő neki 700 dénár értéket adott át, és azt tőle nem kapta vissza; a letett eskü alapján György mester akaratából elrendelik, hogy a 700 dénárt előttük a jelen oklevél keltének 22. napján (máj. 9.) fizesse vissza, különben kétszeresében marasztaltatik el. Erre György önként kötelezte magát. — A hátlap alsó szélének közepéti: non. Papíron, hátlapján egy záró- és két rányomott pecsét darabjaival. DL 56909. (103.) 123. [1379.y április 18. (II. p. oct. passce) [in Gumur], [Gömör megye törvényszékének] feljegyzése arról, hogy a húsvét nyolcada utáni hétfőn a meg nem jelent felet megbírságolták. — Említve: dicto Beken. Keskeny (félbehajtott) papírlap első bejegyzésének töredéke. DL 57064. (135.) 1 Az évszámot a feljegyzés 3. bejegyzése és a 120. számú oklevél összefüggése teszi biztossá.
